Azonnali

Kereshet a falu - város,
Keressen az összes átkos.

Nekem nincs mit mondanom
A nyomorba nagy szöveget
Nem kell ontanom.

Zsebre tett kézzel megyek utcán,
Megye székhely, furán,
Gondolkozok majd a mán.

Hiába keresnek,
Miért?
Skinhead gyerek csak tudja!

Akit kollégiumától messze elvertek,
Alaposan olyan "megfingatósan",
Az most felvágást keres
Mert oly null kerekes.

De nem foglalkozom ezzel kérem tisztelettel,
Mert nem vagyok együtt a tömény piások tömegével
Sötét helyeken bujkáló drogos eszmékkel,
Éj sötétségében mozgó hitvány gyermekekkel.

Züllött föld
Züllött virágán,
Folyik valami
Keres engem valaki.

Ó, hát tudom
És elmondom:
Nyomor ura
Bukott pofa.

Egy ismerős mondta,
De a fene se tudja,
Mit akarhat
És mit kaparhat.

Bandástul keress
De ne hogy temess:
Nyugodtan tessék,
Személyemet lessék.

Már nem járok arra fele,
A nyomorba nem megyek bele.
A csipet csapat nyugodtan igyon,
Majd utána egy jót aludjon:

Nem érdekel a falu - város,
De azért érdekel
Egy ott lévő Páros.

Azokkal beszélek,
Utána egy hosszú
Úton megyek. 

Felvértezi magát az egér,
Az állítólagos véletlenszerű
Sértésér.

Bocsánatot kértem tőle,
De azt mondja nem tetszik néki
S megyünk a hegytetőre.

Nőstényt én nem bántok
Az állat védelemnek pedig
Nem ártok.

No de tudom
S nem is tudakolom
Hogy bak patkánnyal érkezik.

Én a diplomáciámat elvégeztem
A hétfő kezdetén magamat
(Talán) fölvértezem.

Vállat rántok virágot hozok,
Ne hogy már én legyek
A háborús konok.

Nem tudok mit csinálni
Nem fogok ma sírni
Meg búsulni.

Meg vár az engem hétfűn,
Mikor az idő el gyűnn.
Még nevetni se tudok
- De azért nem hazudok -
A butasággal nem foglalkozok.

( A gyűnn meg hétfűn direkt úgy van írva!( Kellemes Március 15.-ét, remélem van rajtatok kokárda! :) )

Hej, te citrom fejű
Radar leső,
Te együgyű
Monitor néző!

Milyen, a világ?
Bocsánat, világod!
Nincs barátod,
Nincs óvó ág!

Csak buzgón billentyűt nyomogatsz
Nyomorúságod miatt háborúzgatsz,
De mind hiába,
Mert vesztesként mész, a komputerszobába!

Ott meg mondod "majd holnap"
Lefekvésig nincs gondod,
De majd az idő el kap
És a friss sebedet ápolod...

Bejössz, röhögsz,
Innen - onnan egy-két ütés
" Hú de rossz itt a beütés,,
Elkéretőőzöl s a gép elé hazamenekülsz...

Majd azt hiszed elfelejtik,
De holnap is majd a neved
Ugyan úgy gúnyosan ejtik,
Újból fájni fog a fejed...

Mert egy senki kockafej vagy....

Nem , nem mondjuk,
Csak álcázzuk.
Nem, nem mondjuk,
Csak kimagyarázzuk.

Ki ne mond nyomó gondod,
Pedig szakad már plafonod.
Nem kell kimondani,
A dolgod el kell elintézni.

Csak menj, menj élni,
Mert szakad a világ
Sok csodát kell nézni,
Terem majd virág!..

Tudja mindegyikünk,
Hogy problémát álcázunk
S inkább megfázunk,
Mert nehéz mennünk...
De akkor, málhát fel,
Gyerünk gyerünk.
Induljunk el...