Azonnali

Érdekes, e érdekesség,
Nyom kissé a keserűség.
Kerestem kedvesem,
Csak a vesém kivesz
Engem-et-e.

Lényegtelen érdemtelen,
Szótlan ódátlan,
Kissé megnyomva
Megmaradok,
Nem durva.
De akkor is okulva!

(Direkt így lett leírva.)

Tétlen,
De érdektelen,
Nem lehetetlen
De mindentelen.

Ha érdekli,
Ha meg nem érdemli,
Az emberi lét
Nem tét.

Csak a lényeg
Nincs itt lény
Nem veszett el az ég
Mert így is ég e lelkiség.

Szakad éj
Rém az álomban,
De még meg vagyok,
Önmagamban.

2011.09.27 12:39

Mikor beszélni kéne
nem tudom merre kell menni,
Majd megmondom magamnak:
Hagyd meg önmagának, hagyd
Tovább menni!

Ó de megint meglátom,
Isten , ő az én átkom !
Valamiért szívem csücske,
Teste vonzó, ó de imádom!
Volt kedves, volt gyilkosom!

Ó de sok ez a sokk!
Ha meglátom eszembe jutnak
A bűnök, a vétkek és azoknak
Kegyetlen végtelen Jussa!
Istenem, ne csináld ezt velem!

Nem akarok tőle semmit sem már,
Csak bocsánatot szeretnék tőle
Kérni kicsit sok ideje!
Marod velőm, rontod belem,
Elegem van belőle!

Jussom megérdemlen,
Ez kárhozatom, ezt érdemlem!
Mert nagyon jól tudom mit követtem el
Volt kedvesem ellen ő ellen!
De akkor sem szeretnék dolgozni
Ó a volt Ő ellen!

Gyűlöletem van íránta, 
Nehéz leküzdeni az érzéseket
Ő íránta! Bár ő is megbánta,
De legjobban azért mégis csak
Én bántam nem hiába!

Istenem, véget vetek eme kárhozatnak,
Ahogy elő írtad nekem ó régen nekem,
Csak béke legyen, friss kenyerem,
Legyen jó élet mindenkined, neked, és nekem!
Légy velem, mikor eljő az idő,
És megjelenik a volt ó nagy ő....
Csak segíts nekem ó istenem....
Ámen...

Boldog vagyok,
Hisz meg vagyok!
Megtértem, én Isten mellet,
Szavai mellett vagyok!

Bibliám a szent könyvem,
Amit ír úgy ő a szemem.
Boldog vagyok,
És van szerelmem...

Uram és atyám!
Mózes és Máriám!
Por és hamu!
Ez már nem kamu!

Ma láttam a gonoszt,
Aki minden jótól
Örömtől békétől
Gyökerestül megfoszt!

Ma láttam az ördögöt!
Nem szarvakkal,
Nem vicsorgó fogakkal,
S nem is nagy karmokkal!

Önmagában nőiességében!
Abban a gyönyörben,
Abban a pompában,
Abban a betonban!...

Beton szépség,
Nem rombolható
Szíve ki nem robbantható!
Az ördögi szépsége mindenható!

Isten ellen ő az élén,
Véres kés markolatánál
Ő az az emberi lény!
Kitől fél szívem ó mély!

Elő bukkant az ördög,
menekülj! Hozd a bibliát,
Isteni nyugtató fát,
És mondjuk ő szavát!

Menekülj elmém!
Berontott újra a rém!
Az a szépség, az a betonfal,
Újra itt a régi rém!

Ahhoz hogy bemerítkezzek,
Erről az útról le térni kell!
Sok minden van, amellyel nincs mit
Tenni, de most már kell!...

Ó atyám ki a mennyekben jár,
Kinél örök élet jár kapujánál:
Űzd el gondolataimban azt a rémet,
Ami most a fejemben jár!

Adj erőt ahhoz hogy egyáltalán
Elé tudjak állni és beszélni,
Majd abban hogy bocsássak meg,
Minden vétségéért Ő neki!

Ó Istenem, süllyesztőben vagyok,
Szemedben szinte nem ember vagyok...
tudom hogy rossz ember voltam,
de megtérek, utadra lépek...
S ha meghalok? a mennybe érek...

Segíts, s vidíts, megteszek mindent
Hogy veled lehessek,
Hogy megtérjek, s majd
Bemerítkezzek... te érted mindent...
Ó Istenem, mindent, Istenem!