KBÁgi blogja
Van még?
Rendkívül elszomorít amit a Kishantosi mintagazdasággal tesznek! :(
http://www.atv.hu/videok/video-20140414-acs-sandorne
Ennek kapcsán írtam:
Van még?
Van még érték?Adjuk el!
Van még szépség?
Rontsuk el!
Van még élet?
Oltsuk ki!
Van még étel?
Dobjuk ki!
Van még földünk?
Vegyszert rá!
Van még hazánk?
...
Fátylat rá!
Új versem címe: Álom
Rólam nem mondható el, hogy nagyon termékeny "poéta" lennék. Megszületett az új versem (4 éve írtam utoljára), de ez most nagyon friss és még meleg. :) Épp az előbb fejeztem be és egy álom ihlette. Hálás lennék, ha minél többen leírnátok a véleményeteket róla, építő kritikákat is várok. (Nem vagyok sértődős tipus.)
Álom
Felhőrózsa, tulipán,
Tarka szegfű csudafán.
Dallal hímzett színes réten
Nevetünk egy kis mókán.
Alkonyodik, kicsi lány
Menjünk haza angyalkám.
Jót játszottunk, kis gyermekem
Az idő múlik tovaszáll.
Készül a jó vacsora,
Közben pedig nem csoda,
Hogy létrává válik menten
Ajtófélfa oldala.
Megmutatom így kell ezt,
Mászni meglásd könnyebb lesz.
De már máshol játszol éppen,
S játék közben énekelsz.
Szívem telve örömmel,
Lejönnék, de töröm el.
Ajtófélfa recseg-ropog,
Az oldala tűnik el.
Jaj, Istenem most mi lesz!?
A szép álom múlni kezd,
Szertefoszlik, izeg-zizeg,
Két légy szárnya felébreszt.
Jaj, Istenem mily rég volt!
Mikor ő még pici volt.
Az az idő elmúlt végleg...
Nem számít már csak a most!
Szép nagylány, és okos lett,
S idén felnőttkorú lesz.
Boldog, büszke anya vagyok,
Segítem őt bármi lesz!
Alkotásról néhány gondolat
Bocs, hogy egy időre eltűntem, vannak ilyen időszakaim, nem bírok napi rendszerességgel aktív lenni, csak a legszükségesebb oldalakat szoktam átböngészni ilyenkor a neten. Versírás, és a rajzolás sem megy csak úgy, nemtudom ki hogy van vele, de ha elhatározom, hogy most pedig verset írok, az nem fog olyanra sikerülni, hogy elégedett lennék a végeredménnyel, ugyanígy van a rajzolás is. Ha nincs kedvem hozzá, nem haladok vele, ilyenkor félreteszem és akkor folytatom amikor a hangulatom megfelelő. Olyankor pedig szinte vonz magához, egyszerűen muszály alkotnom. :)
Azt gondolom, hogy azért sikerül jobban, ha kivárom a megfelelő időt, mert sokkal őszintébb alkotás születik belőle, mert szívből jön. Legtöbb esetben ez rögtön érezhető bárki versén, rajzán, vagy festményén vagy akár más jellegű alkotásokon. Egy étel is úgy lesz a legfinomabb ha szívünk lelkünk beleadjuk a szükséges hozzávalókkal. :)
Itt vagyok
itt vagyok,
mégis máshol,
mozdulatlan,
utam járom.
célom árnyát
messze látom,
én mégis
oda vágyom.
árnyék hajsza
semmi más,
értelmetlen
rohanás!
mért kergetem
folyton folyvást?
nem üldözök
látomást!
elég volt!
most leülök,
és magamba
merülök.
lelkem mélyére
kerülök.
ITT VAGYOK,
örülök.