Jonny az angyal

Mũvészet
Denn•  2022. február 5. 14:00

Angyal és ördög?

Mit tennél, ha egy angyalnak és ördögnek tűnő lény, teljesen élethűen, megjelenne az életedben?

Jonnyval ez történik, mire megpróbál a valóságba kapaszkodni, „kikiáltva magát” őrültnek. Ám olyan események sodrásába kerül, hogyha nem fogadja el a létezésüket, menthetetlenül elnyeli az áradat, amit Életnek hívünk, sőt szerettei élete is veszélybe kerül.

De egyáltalán léteznek angyalok és ördögök? Ha nem akkor kik ezek a lények? Egyáltalán mért épp Jonnyt szemelték ki maguknak, ki egy filozófikus lelkületű, átlagos srác.

A válaszok olyan vizekre sodorják az olvasót, ahol még minden bizonnyal nem járt, mert összekapcsolódik a képzelet és a valóság egy közös tengert „alkotva. Jonny megpróbálja átszelni ezt a tengert, mert érzi, csak a túloldalt lehet a válaszokra.


Ki most ezt épp olvasod, ha gondolod, tarts Jonnyval...

Denn•  2021. április 26. 14:04

A hétfejű digitális sárkány

    Lélek... Végtelen világ, ahol lehetsz király, alattvaló, vagy a Vándor, aki szabadon él. Ülhetsz látszólag boldogan trónodon, naponta pénzed számolva. Igazi modern király, vagy királynőként, aki mohón hasznosítja a külvilág minden új vívmányát, melyekkel gyarapíthatod népszerűségedet és vagyonodat, hogy legyen pénz új kocsira, nercbundára. Különben honnan tudnák a többiek, hogy király vagy? Az Élet királya! De mi van, ha trónod, sőt egész várad önáltatásra épült, hiszen boldogságot nem lehet pénzért venni, mint köztudott.

    - Ugyan már. - legyintesz lazán. Ez mekkora baromság, hiszen boldog vagy. De akkor mért van még egy trónterem világodban, ahol naponta alattvalóként hajbókolsz?

    - Mert lelked valódi uralkodóját úgy hívják, hogy Pénz. - mondta a Vándor, és ment tovább az útján szabad szívvel. Egyelőre még kezét feléd nyújtja, s rajtad múlik csak, hogy egyé válsz e vele. Persze nem megy egyik napról a másikra. Először is meg kell küzdened Internet függőségeddel a hét minden napján, akár egy hétfejű digitális sárkánnyal. Hét nap, hét fej. Ha egy fejét lenyisszantod, már az is szép eredmény, bár valószínűleg többször is visszafog nőni. Elég csak egy percre bekapcsolnod az Internetet, amiből tíz perc lesz, mert posztolnod kell, különben elfelednek azok az emberek, akik nagy részével nem találkoztál még, és nem is fogsz. Én inkább a haverokkal elmegyek meginni egy sört, amiből általában több lesz, és hangoskodni is fogunk jó eséllyel. De nincs ezzel semmi gond, sőt. Élünk, a szó valódi értelmében, és nem csak egy széken ülve imitáljuk az életet.

                                   /Részlet a Jonny az angyal című regényből./

Denn•  2021. április 26. 13:36

Amikor a királykobra jól lakik

 Számomra döbbenetes bizonyos Face posztokat olvasni, és ezekre a reagálásokat, hogy milyen hatalmas gyűlölethullám söpör végig országunkon épp akkor, amikor a leginkább összefogni kéne. Azért, mert a másik ember más elveket vall, csak aljas és gonosz lehet? Ez csak költői kérdés volt, hiszen irdatlan ostorcsapásként, sújtanak le újra és újra a szavak magyar embertől, magyar emberre. Az Előítélet, akár egy óriáskobra befészkelte magát a lelkekbe, és persze ennek a „lénynek” maga a lélek az étke. Mi lesz,ha egyre több lelket fal majd fel teljes egészében? Még csak diploma sem kell hozzá, hogy tudjuk a választ. Elkárhozunk és az ördög majd lábát lógatva whiskyt vedel a pokolban, hiszen itt fent a Földön már semmi dolga sem lesz. Megteszi helyette magyar, magyar ember ellen, persze valószínűleg ez a bolygónk országainak nagy részében „így működik”. Hiszem, hogy vannak kivételek, és nem is kevés, sőt egyre többen leszünk, akiknek ténylegesen a Haza az első. De nem úgy, hogy a lakosság felét kiűznék az országból, mert másképpen merészelnek gondolkodni.

Az olyan szívben, ahol a Haza az első,

A gyűlölet nem kaphat helyet,

De amíg ember, ember ellen támad,

Az ördög rajtunk csak jót nevet .”

Egyelőre egy kérdéssel zárnám mondandómat...

Vajon mit érezhet Isten, ha Hazánkra emeli tekintetét?


/Részlet a Jonny az angyal című regényből./


Denn•  2021. április 11. 13:37

Ha én gazdag lennék

Ha én gazdag lennék, az elsők közt volna, hogy egy-egy menhelyet alapítsak hajléktalan kutyusok és emberek számára. Tudatosan nem használtam a „kóbor kutyák” kifejezést, mert ők is ugyanúgy hajléktalanok biztonságot nyújtó otthon nélkül, mint az emberek. Csak épp őket bizonyos esetekben épp a szívtelen földi lények teszik ki az utcára. Bízok benne, hogy kevés ilyen ember él közöttünk, bár már egy is sok lenne.

Sajnos nem vagyok milliomos, és nincs is rá reális esélyem, de ez a hülye Pénz csak azért sem fog az utamba állni, és alapítok a hajléktalan ebeknek egy menhelyet. Hogyan szerzek rá pénzt pár perc leforgása alatt? Hamarosan elárulom, de most nem is ez a lényeg. Hanem, hogy a gazdag ember, aki elmegy egy koldus mellett, vajon mit érez, mikor esze ágában sincs pénzt tenni a kalapba? Persze ez csak költői kérdés, hiszen minden bizonnyal azon töri a fejét, hogyan növelje még vagyonát, hogy megvegye a negyedik kocsiját, legyen még egy nyaralója, és még sorolhatnám. Miközben a koldus mellé telepedik egy kutyus, és ő megosztja vele utolsó falat ételét.

 

/Részlet a Jonny az angyal című regényből./


Denn•  2020. július 22. 16:20

JONNY AZ ANGYAL 08. - Dimenziók

Hazafelé nem sokat beszélgettünk, bár felmerült bennem, hogy adjunk nevet neki, de úgy döntöttem, majd akkor,ha felgyógyult. Ám sajnos a Sors úgy akarta, hogy ne kapjon nevet. Másnap olyan történt, amire gondolni sem akartam a bensősérülés kapcsán. Rossz hírrel, sőt a lehető legrosszabbal hívott az állatorvos, miszerint a nála ápolásra hagyott kutya, szép csendben eltávozott az élők sorából. Másodpercekig nem voltam képes egy szót sem kinyögni, mire hozzátette, hogy nagyon sajnálja és nem kér pénzt az ápolásért.

Megszakítva a vonalat, csak bámultam egyre magam elé. Ez volt az-az állapot, mikor az ember szeretné megállítani az időt, hogy ne keljen szembesülnie azzal, ami történt. De az Időnek esze ágában sincs megállni, és el kellett fogadnom azt a tényt, hogy egy ártatlan lény részben miattam halt meg. Biztos vannak olyanok köztünk, akik a történteken könnyedén túl tudnának lépni. Nos én hírből sem tartozok közéjük. A fellobbanó lelkifurdalás ellen nincs, és nem is lesz gyógyszer, csak időlegesen tompíthatjuk különböző folyékony szerekkel, összefoglaló nevükön alkohollal. Én a whiskyre szavaztam, aztán áthívtam magamhoz Andit, mert személyesen akartam neki elmondani a szomorú hírt. Csak az első pohár ital után avattam be, bár akkor már sejtette ábrázatom alapján.

    - Azóta már a kutyamennyországban van, és boldogan szaladgál a végtelen mezőkön. - mondta néhány másodpercnyi csend után igazi barátként, hogy lelket öntsön belém. Na meg ő jelentős mértékben hitt a földi élet utáni létezésben, míg én eléggé szkeptikus voltam e téren. Persze az adott helyzetben nagyon is hinni akartam a fenti világban, és a pia is besegített.

    - Ha pedig megéhezik, keres egy velős csontot termő bokrot. - gombolyítottam lelkesen tovább a gondolatfonalát.

    - Olyan csak a kutyamesékben van. - legyintett. - A léleknek nincs szüksége kajára.

- Te tényleg teljesen komolyan hiszel ezekben a dolgokban? - kérdeztem a második pohár whiskybe kortyolva, ami úgy szűken egy decinyi lehetett.

- Még szép. Csak sajnálni tudom azokat, akik úgy gondolják, hogy a földi élet után nincsen semmi.

    - Jól, tegyük fel létezik mennyország. Akkor az emberiben csak elvétve találhatók lakok, míg a kutyusoké teli van vidáman szaglászó négylábúakkal.

    - Tehát szerinted az emberek nagy része a pokolra jut. - szűrte le a lényeget Andi a szavaimból.

    - Simán. Jó nagy lehet már ott a tömegnyomor. Tutira én is oda jutok, mert...

    - Ezt most hagyjuk. - vágott közbe, aztán elgondolkodva folytatta. - Szerintem a szokványos értelemben nem létezik pokol. A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy a lelkek itt maradnak a Földön, csak épp négy másik dimenzióban.

    - Mi van? - kaptam fel a fejem. - Nem kevered a dolgokat egy sci-fi filmmel?

  • - Úgy tünhet, de nem erről van szó. Röviden elmondom a lényeget. A dimenzióban nincs ifrastruktúra, de még csak épületek sem. Azonban az ott élők érzékelik az időjárás változást annak ellenére, hogy nincs testük.

    - Á, már kezdem kapisgálni. - lelkesedtem be, miután felhajtottam a második pohár whisky maradékát. - A pokoli dimenzió annyira forró égövön van, hogy szinte megsülnek az emberek, vagyis a lelkek.

    - Részben, vagy pedig épp fordítva, pokoli hidegben kell létezniük, és ez a kettő váltja egymást.

    - Kiráz a hideg,ha belegondolok. - rázkódtam meg szavaimhoz hűen, aztán próbáltam kellemesebb létformák felé terelni a beszélgetést. - A mennyei dimenzióban gondolom nagyon kellemes, lelket melengető időjárás van.

    - Ezt telibe trafáltad. - bólintott Andi, aztán egy korty whisky után folytatta. - A fenn maradó két dimenzióra jut a legtöbb lélek minden bizonnyal. Az egyikben élnek a kisebb bűnöket elkövetők. Ott nagy részt szép idő van, de néha lemegy a hőmérséklet, és dideregnek az ott élők, míg ki nem süt a nap újra.

    - Ez a vezeklés? - vetettem közbe.

    - Igen, és a másik dimenzió is hasonló, csak ott hosszabb időre vált az időjárás rosszra. Akik idekerülnek, már komolyabb bűnöket követtek el, mint a bolti lopás.

    - A kocsilopásra felbujtással akkor én biztos ide kerülök.

    - Akkor én mit szóljak, maga a tolvaj? Bár az, hogy visszavittük, a javunkra szól.

    - De ami a végén történt, az megbocsájthatatlan. Még azt is megérdemeljük, hogy a pokoli dimenzióba jussunk. - pillantottam magam elé.

    - Oda azok jutnak, akik előre megfontoltan követnek el valami nagyon súlyos bűnt.

    - Előre megfontoltan loptuk el a kocsit, aminek a lehető legsúlyosabb következménye lett. - kötöttem az ebet a karóhoz, bár ez a hasonlat most enyhén szólva sántít ide.

    - Látom mindenképpen vezekelni akarsz, de arra van mód, már itt a földi életedben is.

    - Költözzünk Alaszkába? Bár egyszerűbb és olcsóbb,ha télen nem fűtünk.

    - Jogos a felvetés, a vezeklés szó félreérthető volt a részemről. Szóval a dolog lényege, hogy megpróbálhatnánk enyhíteni bűneink súlyát jótéteményekkel, és akkor tán egy jobb dimenzióba kerülnénk. Persze nem pár ezernyi forintra gondolok ,hanem valami személyesebb dologra. Vagy egyszerűen csak jó ember leszek hátralévő életemben.

    - Sörözni azért lehet? - kérdeztem reményteljes ábrázatot vágva. - Ja, meg utálni bizonyos személyeket, mert a bőrömből nem bújhatok ki.

    - De így maradnál ugyanaz, mint aki most vagy. - rázta a fejét. 

    Kéne valami terv, hogyan lehetnél jobb ember, de ne valami elcsépelt megoldás révén.

    - Meg van! - csaptam az asztalra olyat néhány másodpercnyi gondolkodás után, hogy majdnem felborult a whiskys üveg.