Egy fűzfapoeta gondolatai

V ádol engem, nappal és az éj,

I rigyek hadával körbevettek.

S okarcú, sumákok kérlelhetetlenek hada,

S ivalkodnak, mert koncot kerestek.

Z avar engem, ki rosszindulatú s ostoba.

A lpári mind, hamis szívű, s magyartalan!

J átsszák, hogy ők Istenektől lettek,

Ö rdöngösségük hamis szavakban írva van.

V ajon mit rejthetnek el tőlem, ott legbelül?

Ö nelégült bizonyíthatatlan emlékképeik.

K érdés ezernyi, s választ nem találok,

H oltpontra jutottam, mint máskor, megint.

A kartam meggyőzni azt ki rossz volt!

H ibás volt bennem minden gondolat.

I ndulatok mint kérlelhetetlen hóbort,

Á tformálták jövőmet, sorsomat.

N éha, sokszor azt is el kell hinnem,

Y in-yangtól függ az egész életem,

Z avart tán' nem hozok a reinkarnációba,

Ott lehetek talán majd ismét újra,

K étszer megélni azt, mi nem jutott nekem.

2017.12.12.

Köszönöm Istenem mindent mivé lettem!

Gyáva gyilkosoknál, "hitetlenné" lettem.

Köszönöm, hogy engem jóra tanítottak,

nem lettem olyanná, mint ez átkozottak!

Köszönöm, hogy anyám, s apám hitet adott,

másokat tisztelni, csak arra tanított.

Nem hagyták lelkemet, elveszni a Földön,

akarták létembe gonoszság ne jöjjön!

Nékem gyermekoromban, nem azt tanították:

"Hozz "hitetlen" lelket, akkor jöhetsz hozzám!"

Kegyes az Istenem, nem gonosz, s kegyetlen,

nincsen ember földön, ki dönthet helyettem.

Nem tagadtam Istent, néha kételkedtem.

Volt egy pár akadály amit megkerültem.

Embertársaimnak sosem vágytam kárát.

El soha nem vettem, senkinek a jussát!

Ha egyszer a Mennyben döntenek felettünk,

számon kérik létünk, mindent amit tettünk.

Gyilkos és áldozat, egy sorban fog állni,

együtt fognak mind majd, ítéletre várni!

Nem lesz jogász, ügyvéd ki majd apellálhat.

Lehetőség sem lesz semmi hazugságnak!

Mert ott a bírákat, nem lehet megvenni.

Bűnöket, hibákat el kell majd ismerni.

2016.07.16.

Tervezzük minden nap úgy a holnapot,

hogy mi tegnap volt, boldognak lássuk!

Ne kelljen szégyellni semmit sem,

ha egyszer jövőben múltunkban járunk.

Azt tegyük mindig mit később nem bánunk,

s barátaink ha majd ránk emlékeznek,

csak azt láthassák mennyi jót cselekedtünk,

mely' nyomát megőrzi megfáradt kezünknek.

Szerezzünk ezerszer örömöt annak ki kéri,

s ha nem kéri adjunk, mert adni jó!

Ne akarjuk megváltoztatni azt ki nem érti,

mert másnak alkotta meg; A Mindenható!

Érezzük át felebarátink' szenvedését,

de akarva soha ne mi okozzuk azt!

Tápláljuk tiszta szívből elesett reményét.

Ha elvették? Szerezzük neki vissza azt!

Szeressük úgy az életet mint önmagunkat!

Rosszindulat véletlen se találjon rajtunk fogást!

A sötétség ura mindig kitalál valami újat,

mi taszítsuk el magunktól az egész élten' át!

Egyszer majd létünkre keresztet vetnek.

Könnyek közt mondanak értünk bús imát.

Szellemünk, nyugton szálljon Mennybe,

mint ki Ember maradt egy egész léten át.

2017.11.29.

Mostanában sok mindent nem értek.

Érdekel engem minden vélemény.

Fordult ez a világ borzasztóan,

sok helyen, lány már a vőlegény!

Tán tévedek? De oly' furcsának tartom,

sok tudatlan szava milliókat ér.

Lassan már azon meg sem lepődök,

ha élire esik egy nagy tehénlepény!

Nyíló virágra bakanccsal taposnak.

Az anyaföld csak egy puszta tér!

Dölyfösséget tiszteli a pórnép,

s szemérem sajnos fabatkát sem ér!

Nemzetünk fiára néznek bambán:

"Biztosan megőrült szegény?"

Ha házát, s otthonát megvédi,

támadja létét ezer vélemény!

Nép mint egy nemzet nemhogy összefogna,

inkább képzelt hatalmával visszaél.

Szoros kapocs már nincs mi össze tartsa,

az egyén létezik csak, ki önmagáért él!

Erkölcsük ókori, bűnös Rómát idézi,

hol cirkusz kellet és buja élvezet,

nem számít tárgya vajon nő vagy férfi?

Mocskos ágyukba ma mind-kettő jöhet!

Egészségét meg csak az őrizheti,

kinek tárcája vastag és tömött!

Ha van pénz? Ott a gazdagság, hatalom.

Istenként élhetsz, mindenek fölött!

Nincstelen vagy? Jogod sincs élni!

Dögölj meg míg időpontra vársz!

Közöttük esélyed sincs keresni,

mint szavatossági idő, úgy lejársz!

Tenyérbe csapni már kevés.

Adott szó, becsület? Itt mit sem ér!

Ha polgár igazat mer szólni?

Ki vagyonos, az rögvest perrel él!

Ez átkozott, hamis világban,

csak az kaphat jogorvoslatot,

kit "fiscalis dominalis" képvisel

és Justitia kegyébe fogadott!

Már majd ki ment a vén fejemből,

pár "szent csuhás" ki rút bűnében élt,

ki molesztált fiú, s lány gyermeket,

majd gyónásával feloldást remélt!

Egyháztól, nem Istentől lett hatalma!

Vagyonért eladta volna mindenét!

Pedig ha néha visszaemlékezne,

ő volt kit egykor egy rabbi, kőrbe metélt!

Bevallom kicsit igazságtól félek.

Jön erre eztán sok-sok vélemény!

Zord világunk, kivet majd magából,

ha eljut egyesekhez ez a küldemény.

Nem tévedek, már szinte hallom:

Mind ez mit írtam, másoknak mit sem ér!

Valami bűzlik érzem, szegény világunk:

Egy lapjára esett; tehénlepény!

2017.11.24.

fiscalis dominals= uradalmi ügyvéd

Justitia= bekötött szemű igazságtevő isten