A vakáns

Jingli•  2012. április 11. 19:29

Dekadencia

Könnyű ébredés,virágzó almafa,
Harmatos reggel,rigófüttyös szimfónia
Ébredő világ,májusi illatok,
Mondok egy imát,s térdre roskadok

Magam vagyok,de hozzád beszélek,
Rideg Hold karcol a száraz sötétbe
Semmit sem tettél,nincs is vétked,
Csak némán siratom a létezésed

Hallom,már felkacag a véletlen,
S hánykódom a fagyos szégyenben
Tűröm,hogy egy nyár fellobog,
S elnyűtt ráncaiba kapaszkodom

Megláttalak bájos múzeumi fényben,
Lassú pusztulás,csak didergek érted
Evidencia ragyog,mint szent oltár
Nem most jöttél,te mindig velem voltál!

Jingli•  2012. április 3. 21:46

Krónikus hétköznapok

Dorombol a nyár a tavasz kapujában
S egyre forróbb a gyötrelem
Elnyomott csikkek a hamutálban
Csak játszik az idő velem

Pillanatok, amiket őriz a holnap
A Sors elhinti majd elém
Jeges hitem felolvad
Ha megtalál a remény

Minden olyan szép lehetne
De csak küszködik velem a táj
Egy pillantásod megszereztem
S te szívemmel gazdagodtál

Fölényes, szakadatlan ragyogás
E mágiának neve sincsen
Valóság vagy látomás?
Talán a mezítlábas minden

A nyomasztó nyugalom újra éber
S csendjével már eltapos
Süllyedek vonzásod vesztőjében
Félek, tán itt is maradok

Jingli•  2011. július 25. 19:25

Különös éjszaka

Eső illatával jött a szél
S zajongó hévvel üzenni vágyott
Ujjaim közül kételyek gurultak szét
Egy sóhaj hozzám jegyet váltott

Megágyaztam rég egy kedves mosolynak
S tán ma bennem álomba szenderül
A nap minden zaját elűzöm fogolynak
Fáradt tegnapunkban majd elmerül

Átölel egy ősi gyönyörű varázs
S kézenfogva hozzád elvezet
Szívemnek hallom dobogó zaját
Egy álom lassan feldereng

Indulok,arcod már szememben ég
Táncol a szél,lassan körbejár
S egy sejtés,mit rég fontam köréd
Bólintott a sors,ma téged is megtalál

Már víg dallamot szór az eső
Megállok,körülleng közelséged
Izzó lázt csal szívemből elő
Szemed megtalált s tüzében elégtem...

Jingli•  2011. július 24. 19:15

Türelem


Hétfő délután,1 is elmúlt már
És egyre csak azt várom,hogy mikor zörren a zár
Egy virágcsokor hever az asztalon
Remélem legkésőbb holnap odaadhatom
Minden mozdulatlan,s egyre hangosabban
Ketyeg az óra,de az idő tudom hajthatatlan
Ahogy a szívem,ahogyan én is
S amíg nem vagy itt addig is

Várok rád,és csak várok rád...

Én kereslek,de nem talállak sehol
Talán ez a kis vers megtalál majd valahol
Palackba zárom,s remélem nem bánod
Ha beleteszem a szívem is de nem ám csak úgy ákom-bákom
Ezért ne dobd el kérlek,hogy ha majd megtalálod
Ha már elküldtem hozzád mindenemmel hét határon..
De most iszom iszom egyet,addig is jobb a kedvem
És eldúdolom neked,hogy

Várok rád,és csak várok rád...

Hopp csengettek..!remélem nem a postás!