Ircsi53 blogja

Vers
Jerne•  2016. szeptember 22. 17:22

Fehér liliom.

Fehér liliom

Egy szál virágot szakítottam,
és csodáltam szirmait.
Isten alkotását láttam benne,
Mely szépségével felvidit.
Különös érzés fogott el,
Látva a Teremtő alkotásait,
Mily kicsiny vagyok,akár egy porszem
Isten hatalmas,szinte megszégyenít.
Pironkodva néztem a világot,
Mely minden évben kibontja szírmait.
Isten gondos munkáját láthatom.
Aki tavasszal mindent felékesít
Megújul minden és felékesít.
Ez az érzés mennyekbe repít,
Megöregedtem,de bízva hiszem,
hogy Te engemet új életre hívsz.

Jerne•  2016. június 11. 19:46

Vajon?

Ülök a réten, illatos mezei virágok között
Azon gondolkodok, milyen is  az élet.
Sokszor szép, de sokszor kegyetlen.
Elesünk és felállunk, erősek vagyunk, de elfáradunk.
A tegnap elmúlt, már a múlté,holnap a jövőé
Vajon mi lesz a jövőben??
Lesz -e munka, gyermek kacaj.
Lesz -e öröm és boldogság
Nevető arcokat látok-e
Idős nénik bácsik mosolyognak-e?
Mennyi kérdés,,,vajon  lesz-csoda?
Ha felkelünk, új napra virradunk,
S ezért Istennek hálát adhatunk.
Ismét a jelenben élhetünk,
 de a percek múlásával
újra elmúlik a most, és múlt lesz belőle,
De míg élünk, szeretet, békesség és boldogság
legyen minden ember életében.

Tné.

Jerne•  2015. április 15. 23:27

Ilyen egy szerelem

Talán túl későn jöttél, 

Talán túl hamar is mentél

Nem is sejtettem, hogy 

Téged kerestelek már rég..

Te és én két külön világban élünk

Mégis Te tanítottad meg,

Hogyan kell szeretni

Mi is az igaz szerelem

Tudom, még visszamosolyogsz

Tudom, még emlékedben ott élek

Még emlékszek égő kék szemedre

S Te az enyémre, mely halovány

Gyönyörűséggel őrzöd közös emlékünk

Jön még tavasz és nyár,

Érzem a rét s az erdő illatát

Szívem éled, bár vérzik még

De az emlékek begyógyítják

fájó sebeim.


Jerne•  2015. március 23. 20:42

Nem vagy egyedül

      Nem vagy egyedül

Tudom, hogy sokszor már megérted,

Hogy még az Isten is elhagyott téged.

Társad elment,  özvegy lettél,

És némán keresed helyed a világban.


Nem vagy egyedül hidd el nekem,

Mert van Istened, ki híven vezet,

Van Krisztusod ki érted szenvedett,

Ki felkarol,és téged nagyon szeret.


Van testvéred itt és világszerte kik kedvesek,

Imádkozók és tettre készek, veled együtt érzők,

Sokszor kishitűek máskor hegyeket megmozdítók,

Oly erősek, halandók, de örök élettel bírók,

Szeretetre éhezők,de másokat szeretők.


Fogadd el hát, mit mondok neked,

Nem vagy egyedül, nekem elhiheted.

Sem örömödben, sem bánatodban, 

Sem félelmedben, sem problémádban


A holnapodban ott lesz majd Isten úgy, 

Hogy ott volt a tegnap is veled.

Gondja van rád, hisz gyermeke vagy,

Jósága kihagyhatatlan és a kezében vagy.



Egy régebbi versem,

 amit töröltem a profilommal... anno"