Ircsi53 blogja
GondolatokMegtörtént
Valamikor réges-régen csak a szépet reméltem
elteltek az évek, elmultak az álmok.
jön helyette bánat,jön helyette bú.
fordítva élem életem,
most halott vagyok, holnap már élek.
nem alszok és nem eszek
nem beszélek kedvesen ,nem beszélek csendesen.
ordítok a világba,had hallják a pofámat.
szomoró az én szívem ,szomoruak az emberek.
valaki elment, valaki jött helyette.
fájó szívvel emlékezek,ki itt hagyott, majd álmomban vissza jön.
madarak dalát sem hallom, nem figyelek már semmire.
tavasz jön majd s kikelet, életünk is rendbe jön.
s ha nem, hát tévedtem,talán elalszok majd én is örökre.
Ilyen az élet.
Építettem egy falat magam köré
Oly sok ember próbál átjutni rajta,
Nem a jó akarat vezényli őket ,tudom.
De nem adom fel, kezdem minden nap
előlről, míg erőm engedi, míg lelkem utolsó
erejével is küzd a rossz ellen, míg bírom.
Kizárnám az irigy embereket, a hazugokat
Nekem nem kell már a mese, kinőttem alóla.
Falat mászni nem könnyű,kaput is nyithatnék
annak ki megérdemli, de csekély az esély,,
eljátszották sokan kikben hittem, bíztam.
Valamikor régen gyermek fejjel sokat tanultam az élettől.
Ma kamatoztatom tudásom, s ha valaki még is szeret,
mint barátot,hát mássza meg a falat.
Vajon?
Ülök a réten, illatos mezei virágok között
Azon gondolkodok, milyen is az élet.
Sokszor szép, de sokszor kegyetlen.
Elesünk és felállunk, erősek vagyunk, de elfáradunk.
A tegnap elmúlt, már a múlté,holnap a jövőé
Vajon mi lesz a jövőben??
Lesz -e munka, gyermek kacaj.
Lesz -e öröm és boldogság
Nevető arcokat látok-e
Idős nénik bácsik mosolyognak-e?
Mennyi kérdés,,,vajon lesz-csoda?
Ha felkelünk, új napra virradunk,
S ezért Istennek hálát adhatunk.
Ismét a jelenben élhetünk,
de a percek múlásával
újra elmúlik a most, és múlt lesz belőle,
De míg élünk, szeretet, békesség és boldogság
legyen minden ember életében.
Tné.
Erdőben
Néha rátalálunk az erdei ösvényre
Néha sétálunk benne nagyon sokat
Méhecskék szorgos munkáit figyeljük,
néha jó kijárni,leülni,érezni az akác illatát
hallgatni a csöndet,becsukni szemeink s
nézni a semmit, a sötétséget, miben ébren álmodunk
mindjárt szebb lenne minden ,s a táj mesebeli
élményekkel gazdagabbá tenne, hol az élet
új erőre kap,s az álom valósággá válna..
Maradj velem...
Maradj velem
Néma ajkaddal csókolj míg lehet.
Borulj vállamra, súgd fülembe, szeretsz
Mikor épp szerelmes belém a tavaszi szél..
Forgószéllel szemembe szórja csillogó porát
S repíti a szerelem könnyét...
Vágyak izgalmas világos kék színét
Tavasz finom illatát, a rét szépségét.
Maradj velem örökre kedvesem
Maradj velem ,ne hagyj el.
Fonj karjaidba, míg elalszom
Többé, ne vérezzen szívem
Ne hagyd, hogy meneküljek tőled
Nem hagylak el, s te nem engedsz el.
Szeress, szeress, úgy igazán, hogy
könnyes szemmel nézhessek rád
Csak maradj mellettem és meglásd
miénk lesz ezután a nagy világ.