Jackal blogja

Jackal•  2016. május 1. 11:08

Anyák napjára...

Evvel az Esterházy idézettel szeretnék Boldog Anyák napját kívánni .

Az anyák olyanok, hogy maminak szólítjuk őket, meleg a nyakuk meg a válluk, ahová a fejünket fúrjuk, és jó szaguk van. Az anyák mindig (mindenkor, bármikor etc.) velünk foglalatoskodnak, állandóan rajtunk tartják a szemüket, és ettől láthatóan boldogok. Boldogok. A szemük színe olyan, mintha az ég be volna borulva, de mégis ragyogna a Nap. Nevetős szemük mélyén - később - meglátjuk a szomorúságot is, az állandó, kiapadhatatlan és eltörülhetetlen fájdalmat, amelyről nem tudjuk, mire vonatkozik, hacsak nem magára a nevetésre. Enni adnak, inni adnak, puszit adnak. (...) 

Vagy arra ébredünk, hogy ülnek az ágyunk szélén, és fogják a kezünket. Vagy pihekönnyű tenyerüket a mellkasunkhoz tartják, a szívverésünkön, és így ébredünk. Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket, az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot. Később lesz egy rövid szakasz, amikor nem szeretjük (a falnak megyünk tőle), ha hozzánk érnek. Nem kell ezt kimondanunk, tudni fogják, érezni, és megtorpannak az ajtóban, ezt még mi nem látjuk, és azt sem, hogy onnét hosszan és kedvtelve kémlelnek minket, (...) mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón, mintha angyalhangot hallanánk, valami gyönyörűségeset, puhán, suhogva, igen, a nevünket, egy angyal rebegi el a nevünket, az első nyújtózkodást megelőző rebbenésünkre az anyák is rebbennek, elrebbennek, vissza abba az életükbe, amelybe nincs belátásunk, árnyékos vidék, és amely igazán sosem érdekelt bennünket, halljuk a nevünket az égből. - Esterházy Péter 



Jackal•  2016. április 19. 18:49

Szeresd a Fát !

Ajánlom olvasásra  Gani Zsuzsanna A Föld jaj szava c. versét  , ami nagyon aktuális a  természet védelme mellett szólal fel.
http://www.poet.hu/vers/185124


Eszembe juttatja Benedek Elek Szeresd a fát c. versét ,amelybe szintén a fák, természet  védelme visszhangzik a versszakok végén : ' Ne bántsd a fát! Szeresd a fát !' 


...Szeresd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez;
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hagyd annak, ami: épnek, szépnek,
Ne bántsd a fát!...


...Megtépett fának nincs virága,
Mint a vak, úgy néz a világba.
Oly bús a fa, a tördelt, tépett,
Mint anyád, ha elvesztne téged,
Szeresd a fát!...


Még egy gondolat a fákról, amit Wass Albert fogalmazott meg : 


Ahogy így látta szemei előtt a fákat, elgondolkozott. Mire megnőnek, lombot eresztenek: eltelik az idő, munkával, rendre. S az idővel együtt elmúlik a világ is, ez a zaklatott, békétlen, szomorú világ és a fákkal együtt másik világ nő fel. Aki majd abban a világban él s jár ezek alatt a fák alatt, az békés, szabad és boldog ember lesz megint, mint amilyenek a régiek voltak. Akik olyan fáról szedhették a gyümölcsöt s olyan fák árnyékában pihentek, amit apáik ültettek s nagyapáik, küzdelmes időkben mindig. S arra gondolva, hogy majd akik az elültetett fa gyümölcséből esznek s árnyékában járnak, leszüretelik a küzdelmek árát, amit őseik vívtak a világgal. Így van ez, gondolta, egy-egy nemzedék ültet, fát, eszmét, gondolatot, hogy sok nemzedéknek ne legyen gondja ezzel. Hogy aki azután jön, készen kapjon otthont, hazát, árnyékos kertet, termő gyümölcsöst. S úgy vegye ezt, mint természetes dolgot. Az élet ajándékát, mely ingyen való s a szépségéért cserébe mit se kíván. Még annyit se, hogy gondtalan percében aki a kertet nézi s a különböző fákban gyönyörködik, arra gondoljon: milyen is lehetett az élete annak, aki ezt a dombot kopáran lelte s mit érezhetett, mikor beültettefákkal. Fákkal, melyekről tudta, hogy túlélik őt s a rügyekre akasztott gondolatot fölemelik magasra s átmentik késő nemzedékeknek.

 










Jackal•  2016. április 17. 16:48

Tavasz /haikuk/

Tavasz virágok
ím nyílnak s bólogatnak
szelek szárnyain.


Fejük szirmait
elvesztik ám rohanvást 
szelek rohamán.



2016 04 17




Jackal•  2016. április 17. 16:25

Tavasszal

Amerre nézek színkavalkád

hirdeti a tavasz birodalmát.

Balzsamos lég leng körül

az esti  árnyas fák mögül.

Tisztásokon a sok nyíló virág

holdfényben fürdő álomvilág.

Mint apró  éji fáklyák

izzanak az égi máglyák.

Nappal illatukat ontva

mézelő méheket bódítva.

Hirdetik a természet örök szavát 

ismét eljött az az édes tavasz már. 


2016 04 17


Jackal•  2016. április 17. 16:16

Szeles nap

Ezen a mai tavaszias de szeles napon Kosztolányi Miért ? cimü verse jutott eszembe :
... oly jó álmodni tétlenül,
s szeles időben szürke ég alatt
dalolva kóborolni. ...


Ezért érdemes lenni, újra és újra felkelni és csak menni , érezni a tavasz kósza  szeleit. 


2016 04 17

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom