JAVICUS blogja

Katika és szomszédjai

 

Katika szomszédja a patika

Másik oldalán lakik Lacika

Katika kedvence nem is a patika

De még csak nem is a Lacika

Hanem a szemben lakó Karika

Akinek ablakán lóg egy karika

Mellette lakik a Janika

Ablakának kerete fa lila

Odább él a szolid Palika

Ő mellette pedig Danika

Katikához átjár hétfőn Lacika

Kedden Karika, szerdán Janika

Csütörtökön Palika

Pénteken Danika

Ezért hét végén kell neki a patika

                                   Feladat.         

Betegség után, nagyszerű logopédust kaptam, aki megtanított újra tisztán beszélni. (A szinészeket is ő trenírozza városunkban)

Bár nem ez volt a feladat, játékosan sorba szedtem a szavakat, rendeztem a nem teljes ABC betűit, és kis történetet írtam:

 

Azon Borús, Cúgos, Csütörtök Délután

Egymaga Érkezett Fehér Galléros, Gyáva Huligán,

Ingbe, Jólfésült Kéjencként, Látogatóba,

Lyukas Mongol Népviseletben, Nyargalva,

Óramű Ősi Pontosságával, Részegeskedve,

Sátáni Szentségtörő Tánccal, Útonálló, Üresfejű

 Voltát Zengedezve.

        A harcok ára

Vajon mikor volt először harc, s csata,
Mikor sújtott először emberre kőbalta?
Legfájóbb sebet melyik fegyver okozott,
A régi, vagy a mai, mit ember alkotott?

Kés, tőr kard, nyíl, számszeríj vagy dárda,
Pisztoly, puska, gránát, akna, bomba,
Ágyúgolyó, rakéta,  perzselő atom,
Miután nincs más, csak üszög és fájdalom?

Nem a sebesültek kínjai fájnak jobban,
Árvák, szeretők könnye hull patakokban;
Az áldozatok száma többszörös mára,
Nyomorba döntve életeket hiába!

Ha bármelyik egy fejet, szívet megtalált,
A sebesültnek csak egy pillanatra fájt!
Ki elvesztett szerelmet, barátot, apát,
Annak fáj mindig legjobban, és legtovább!

Ha egy kőbunkó, tőr, kard, bomba vagy akna
Sebet ejt, végtagot csonkolva, levágva,
Hasat feltárva, kifordít belső szerveket,
Bordát törve nyit tüdőt, dobogó szíveket!

E nyílt sebek egyszer begyógyulhatnak-e,
Vagy rút látvánnyal végül elüszkösödve
Okoznak szörnyűbbnél is szörnyűbb kínokat,
Fájdalomtól eltorzítva szép arcokat...

Ha mégsem hal bele fájó sebeibe,
Csonkolt testét vajon megbocsáthatja-e
Őt csatába küldő ádáz hatalomnak,
Kik oltották életét ártatlanoknak!

Vessetek véget a fegyverek szavának,
Legyen vége a világ e fájdalmának!

                                *

Nem jelenhetett meg, mert nagy számú fiatal korosztály olvassa a főoldalt. Talán mégsem olyan riasztó, és kevesebb gyerek olvassa blogomat.

Véleményem: ha egy fiatal nem ismeri meg a háború szörnyűségeit, akkor sokkként éli meg annak nyoma. Ha olvas róla, talán igyekszik elkerülni azt.