JAVICUS blogja

Évente borítékot hoz a postás,
benne szeretettel festett képek:
ahogy ők azt odabentről látják,
vágyaik visszatükröződésének.

Ellátogattam, tán tizenévesen,
életvidám vágyak, tervek között;
körülnézve láttam döbbenetben,
sorsuk ágyukhoz, és kórházhoz kötött.

Szép lányok a légzést segítők mellett,
pár órát tölthettek csak kívüle...
Láttam, festeni csodás képeket,
kinek teste eltűnt a vastüdőbe...

Ágyhoz kötötten, fájó bénulástól,
reménnyel a túlélésnek útján,
megrészegülten az égő vágytól
szeretetre, és megértésre vágyván.

Tiszta szívével a címemet kérte,
hogy külső kapcsolata is volna,
erre én nem voltam felkészülve,
csalódástól tiszta lelkét is óvva.

Bánt most már engem a lelkiismeret
megbántanom hogyan is lehetett;
ha elfogadom e kapcsolatot,
tán később nagyobb csalódást okozok.

Képeikre összeszorul ma szívem,
támogatom őket megsegítve,
így erősödik azon reményem,
gyógymód is ideér e betegségre.

2025.09-10.hó

Mily világ hol gyermek sem lehet ártatlan,
hol apa és anya könyvből nevel fiat,
mert a köznép félrevezetett, tudatlan,
senki nem mondhatja már ki az igazat?

Mily világ, hol csak parancsra tehetsz bármit:
megmondják, szülj nyomorra még több gyermeket;
s ha kérni mersz amennyid van érsz csak annyit,
mért szültél, ha nem tudsz tartani életet?

Ha szólni mersz, munkád s lakásod is veszted;
rágalmakkal családod tönkretehetik,
míg végül elveszik tiszta becsületed,
s megroppant embert öngyilokba kergetik;

árva gyermek szülét hibáztatva érte,
kérdezni mert, csupán ennyi volt a vétke!

2025.10.23.

                    Utas-válogatás.            2025.08.10.

                (álmomban láttam)

Buszon utazva magányos emberek között,

Mind saját mély gondolataiba költözött;

Az ajtón felirat, egy igét hirdetvén:

"Mi, soha senkit nem hagyunk az út szélén!"

Az árokparton sok ember várt utazásra,

De a jármű csak robogott a pusztaságba.

Néha megállt, ismerős integetésére,

Válogatott a sofőr kénye-kedvére:

 (Könyvelőként pénzeket mosok tisztára:

eltűntetjük, nem tartozik senki másra...

Jogászként bűnünket átruházzuk másra,

mi hivatkozhatunk az ártatlanságra...

Ha szükséges, én ingatlant árverezek,

bármelyik tiétek, ha van igényetek!

Közöttünk helyetek, szálljatok gyorsan fel,

gazdagság vár ránk, minket csak ez érdekel!)

Egy család két gyerekkel vár: vigyetek el,

szeretnénk élni kicsit több lehetőséggel.

Ott maradt magára az árokba bedőlve,

oly mérhetetlen nagy volt neki már terhe.

Megszólalt egy hang valahonnan hátulról:

felvehettük volna, hisz két gyerekkel volt,

Tehetnénk valamit gondoskodásukról...

Két pribék által teste árokban landolt.

Agg ember esdekelt, karolják már fel őt

hitele már a feje fölé is felnőtt,

bankja tegnap az utcára is kitette...

De ő is az árokba lökve végezte.

Egy másik hang már félénken rebegett:

miért?- emberséges segítségünk kellett.

Ő is kidobva az árokban végezte,

Meggyalázva mindenét elveszítette...

Emberség? a sok utasnak elégtelen!

A pribékek és a sofőr is kegyetlen!

Ki kér és szót emel az elesettekér,

az a megsemmisítés hálójába ér.

Ha az utasok mindegyike fellázad,

sok keserűségből remény is feltámad:

buszvezetőt lökni mélyen az árokba,

Katika és szomszédjai

Katika szomszédja a patika

Másik oldalán lakik Lacika

Katika kedvence nem is a patika

De még csak nem is a Lacika

Hanem a szemben lakó Karika

Akinek ablakán lóg egy karika

Mellette lakik a Janika

Ablakának kerete fa lila

Odább él a szolid Palika

Ő mellette pedig Danika

Katikához átjár hétfőn Lacika

Kedden Karika, szerdán Janika

Csütörtökön Palika

Pénteken Danika

Ezért hét végén kell neki a patika

                                   Feladat.         

Betegség után, nagyszerű logopédust kaptam, aki megtanított újra tisztán beszélni. (A szinészeket is ő trenírozza városunkban)

Bár nem ez volt a feladat, játékosan sorba szedtem a szavakat, rendeztem a nem teljes ABC betűit, és kis történetet írtam:

Azon Borús, Cúgos, Csütörtök Délután

Egymaga Érkezett Fehér Galléros, Gyáva Huligán,

Ingbe, Jólfésült Kéjencként, Látogatóba,

Lyukas Mongol Népviseletben, Nyargalva,

Óramű Ősi Pontosságával, Részegeskedve,

Sátáni Szentségtörő Tánccal, Útonálló, Üresfejű

 Voltát Zengedezve.