Egy életen át

Irena•  2017. december 28. 11:15

Az élet furcsa játékot játszik velem,
valami mindig összetöri szívem.
Múltba visszatekintve valami fáj.

Igazi jó barátom nem volt soha,
akartam, hogy szeressenek,
önmagam feladva.
Tetszen a ruhám, a hajam, a mosolyom,
másokhoz igazítva minden mozdulatom.



Mások örömére jártam, ültem, feküdtem.
Nem volt jó nekem?
Mit számított, szerettek.
Mindent jól csináltam, precízen, pontosan,
munkámat dicsérték, örültem magamnak.



Mindig mindenkinek megfelelni,
dicsérő szavakat bezsebelni,
tanulni háromszor, ahogy a nagy vezér mondta,
akkor lesz majd jó világ, becsület és munka.



Sok év van mögöttem,
bevallom, így éltem.
Nem lett hatalom, sem sok pénz vagy hírnév,
csak egy megfáradt lélek és egy test, ami él még.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Irena2017. december 28. 21:28

@Rozella: Szívből köszönöm.

Irena2017. december 28. 21:27

@Törölt tag: Könnyes szemmel köszönöm.

Törölt tag2017. december 28. 20:05

Törölt hozzászólás.

Rozella2017. december 28. 19:38

Nem tudom, én azt hiszem, nem lehet jónak lenni, ha ez teljes önfeladással jár... Nem a Te konkrét példádra értem, de a környezet is lehet "zsarnok" úgy, hogy még észre sem veszi... Kívánom, hogy találj boldogságot, örömet az új évben, s tedd amit te szeretnél! :) Mindenkinek egy élete van...

"felkínál nékünk ezernyi szépet életünk,
mirajtunk múlik ha mégis szenvedünk..."

ha nem is teljesen, de van ebben igazság... Boldog új évet kívánok szeretettel!

Irena2017. december 28. 12:48

@R3ventlov: Köszönöm Zsolt!
Minden jót neked is az új évben!

R3ventlov2017. december 28. 11:57

E szomorú sorokat olvasva, több örömöt kívánok neked az új évre és azutánra is!
Zsolt