Tévedés - 314.

Iratabjorak•  2025. január 31. 13:52  •  olvasva: 34


Vak koldusként járom utamat,

nem látok napfényt, vagy sugarat,

- nem látom - a helyes, jó irányt,

nincs aki szólna, vagy rám kiált,

mindig megbotlok, sárba esek,

gyere segíts és nyújtsál kezet.


Életem nyúlós sötét iszap,

játszik, veszít - nem igaz, kikap,

hinném, hogy megtaláltam  - remény -

mindig csalódtam, nagyon kemény,

de vak koldusként talpra állok,

remélem - kincseket- találok.


2025.01.19.  Batáry Károly

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2025. február 1. 12:37

Koldusként kérdés ki fog kezet nyújtani,
megható a versed

S.MikoAgnes2025. február 1. 12:20

Bármilyen kemény csalódás után fel kell állni!
Remélem kincseket találsz.
Tetszik e versed is:
❤️

PuZsu2025. február 1. 01:22

Gratulálok remek alkotásodhoz szívbéli öleléssel ❤️