Örök

Iratabjorak•  2024. augusztus 17. 23:05  •  olvasva: 26




Lehányom magamat

és van aki szeret,

ismeri szavam,

kedveli lelkemet.


És mégsem eléggé,

nem látja nyomorom,

nem leszek szemévé,

magam ki nem takarom.


Én is szeretem,

de ne tudja ki vagyok,

ne utáljon meg engem,

érzem hogy elhagyott.


Létezem és mégsem,

szellem két világ között,

mégis a szívverését érzem,

egy álomban, mely örök.


2022.03.17. Batáry Károly

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

PuZsu2024. augusztus 17. 23:22

Gratulálok remek versedhez szívbéli öleléssel ❤️
Zsuzsa