Maradj velem... (Ronsard szonet)

Iratabjorak•  2023. február 26. 21:00  •  olvasva: 56




Maradj velem a téli alkonyatban,
sötét szemembe nézz, vidáman nevess,
az eltűnő fények tenyerén szeress.
Megtartani téged már nincs hatalmam.

Gyengülő napfényben szívem zavarban,
kezedet félőn fogom, kérlek vezess,
ha elengedlek, tudom hogy elfeledsz,
szerelem - mindig csak téged akarlak.

A tavaszt várom, nyíljanak virágok,
lágy szellő, napsugár. Bűbájos álmok:
kire úgy várok, kacagva jön felém...

Ölembe kapom őt, csókol mint régen,
a zimankó elmúlt, itt van az éden,
életem asszonya végleg az enyém.



2023.01.31. Batáry Károly

















Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2023. február 27. 18:14

jó lett

PuZsu2023. február 27. 17:47

Ez a szonetted is szuper jó...
Zsuzss