Balaton, déli part

Mindig más, hol zöld, vagy kék,

attól függően, hogy nyílik az ég,

süt a nap, északi szél, hullámok,

viharban tarajos, fut a déli partra,

a nádasba, hullámtörőn átcsapva,

törve fűzfát, levele száll ott.

Öreg volt és szomorú,

az ég csupa ború.

A déli stószos, vitorlát döntő

ha fúj, a víz sima, vagy borzas felszíne

Máriánál. Csónakkal járom,

a part a víz felől -  nádas, öblök,

fűz és nyárfák, kis házak fehér színe,

távolról templom is látszik,

a keresztúri. A strand - felkavart vize

hűti azt, ki focit játszik.

Hányszor lógtam be régen,

volt egy lyuk a kerítésen,

egész nyáron ott süttettük hasunk

öcsemmel, mindig vidám volt szavunk.

Már nem nevetsz többé testvérem,

hamu lettél - elszórva a parton - vérem.

2023.04.22. Batáry Károly