Az elmúló

A május esőt is hozott,

tisztára mosott, föld beszívta,

római út alatt kopott

évezredes kövek porladnak,

mázsás emlékek hívnak

engem is, hisz hamu marad csak

utánunk, bárhogy is éltünk,

hullt vérünk, elér a végünk,

a fák nevelik lombjukat, a nyárit,

mely velük együtt elvész, minket

a melegedő idő hiába ámít,

az elmúló magából kivet,

hisz már a fogunk is kihull, csekély,

bokrok közt a Kerka iszapba ragad,

nem sodor tenger felé

és megrohadunk a fűzfák alatt,

anyánk a föld se vesz be,

nem kellünk így elveszve.

2023.05.04. Batáry Károly