Az oldal tulajdonosa még nem írta meg az első bejegyzését. Nézz vissza később!
Azt gondoltam jóra fordulhat minden, de nem
Egy mosoly, 100 hazug szó meg sebezte a lelkem.
Annyiszor voltam már egyedül, meg tanultam harcolni,
Nem kell többet az álarcomat feltenni.
Önmagam leszek és ha valakinek így nem felelek meg,
Csak lépjen ki az életemből csendben, halkan,
Elhiszem,még süt majd a nap reám,
elhiszem, lesz még igaz szó az élet szivárványán.
Elhiszem, hogy csillagos ég alatt, lesz még igaz szerelem,
Egyszer talán újra, megmutathatom milyen dallamot is játszik a lelkem.
Nem kértem életet, de kaptam
Élek vele mert nem tudhatom mit hoz a holnap
Sosem voltam tökéletes nem is leszek az soha
De Önmagam leszek, legyen az élet bármilyen mostoha
Gyermekként még vidám a rózsaszín ködtől nem láttam
De mára már tudom, mennyire is fájhat minden ki nem mondott szó, jól tudom milyen a bánat amikor át "szúrja" a szívem
Jól tudom milyen a viszonzatla szerelem
Mikor vágyódsz valaki íránt, aki hozzád talán sosem
Jól tudom mit jelent az otthon a haza
Ez a plátói szerelem baszott megint haza
Nem kértem mást csak, hogy légy őszinte hozzám,
"De ha kéred a szél elviszi a szavaid hozzám.
Minden este imádkozom kicsit, hogy Isten újra megadja azt Nekem,
Hogy újra bele nézhessek a gyönyörű szemeidbe
Mondják gyakran " a szem a lélek tükre"
Mert a könny a szem véres verejtéke
Sokszor "vérzem" Én is az érzelmeknek hadán,
de Isten szeretetétől a fájdalom tova száll
Szerkesztő: Horus
Figyelők: 1