Hevocka vers blogja

Arról ábrándozom, hogy kinyitom az e-mail fiókomat és csak spam van benne. Lennék én akkor a net időmilliomosa. Pár pillanatig ugyan nem tudnék mit kezdeni ezzel a helyzettel. Rögtön beugrana hozzám a hiányérzet. Aztán megvilágosodnék és rájönnék, hogy milyen keveset tudok rólad az utóbbi időben. Akkor írnék Neked. Lenne veled személyes net kapcsolatom. Volna rá időm.

Régen még a net előtti időben fontos volt a személyes kapcsolat, amikor e technika segítsége nélkül együtt lehettem veled. Pedig most is lenne témánk, úgy, mint azelőtt, amikor még több időnk volt találkozni egymással, beszélgetni, pletyizni, vagy megváltani világunk kicsi szeletét.

Most mi van. Felgyorsult minden, vagy éppen ellenkezőleg. Lassan tölti le a gép a továbbküldött csodákat, vagy a csodának várt időrablókat. Látunk, repülő kutyákat, táncoló macskákat, pelenkás énekes sztárokat, malac képeket. Van, ami nem rabol, hanem tájékoztat, felkelti a figyelmet, elrepít csodás tájakra, megismertet különleges művészeti alkotásokkal, tájakkal, épületekkel. De ahhoz le kell tölteni és meg kell nézni a sok gagyit. Amit meg nem nyitok ki, lelkiismeret-furdalás közepette, hátha elszalasztok valamit, amit nem kéne, áthelyezem a továbbküldős e-mail fiókba, és ott annak a mélyére kerül.  

Én sem vagyok mentes a küldözgetéstől. Sajna a hév mindenkire ráragad. Igyekszem megválogatni, a küldeményt.   Próbálkozom személyre szabni. Szerinted sikerül? Nem vagyok róla meggyőződve.

Elegem van. Ne legyenek infóim, inkább tudjak RÓLAD többet. Ismerjük meg újra egymás mindennapos életét, úgy ahogy régen, mikor még volt időnk.  

 Kérlek ezért, hetente csak egy továbbküldőssel lepjél meg. Válaszd ki a számomra, azt az egy legjobbat.

Hogy legyen időnk…….