Hevocka vers blogja

Életmód
Hevocka•  2015. május 21. 11:19

Egyszerű életre vágyom

 

Ahol, nem ér utol a civilizáció ártalom, és nem 
ítélkezik, elvár, kasztosít, uzsoráz, rabszolgásít. 
Ahol, kék az ég, zöld a fű és a fák már 
nem kivágni valók, hanem életet adók. 
Aki rám néz engem lát, s nem 
az agyában kivetített bármi-csodát. 
Ahol, a politika elsorvadt helyébe, szeretet, 
az értékes emberi emberi tulajdonság lép be. 
Ahol, nem csak az számít, ki kinek a kije, inkább 
a segítés, az együtt cselekvés jön a felszínre. 
Aki, velem van nyugodt lehet én nem támadom, 
s így, neki sem kell védekeznie. 
Ahol, az ember embert ér, és senki nem lesz 
felsőbbrendű, materiális értékeiért. 
Ahol, mindenkinek kijár egy tisztességes élet, mindezt 
a Föld Anya biztosítja szépen. 
Aki meg, mások rovására "több" akar lenni, utazzon 
végleg a Marsra, saját területeket foglalni.

Esztergom, 2015. április 12.


Előzetes elemzésünk alapján lehetséges, hogy a műved politikai tartalmú. A Poet szabályzata tiltja a politikával kapcsolatos versek beküldését, ezért kérlek, csak akkor küldd be versedet, ha úgy gondolod, hogy az automata elemzőnk tévedett annak megítélése során! A versedet mindenképpen ellenőrizni fogják moderátoraink is, így ha az nem szabálysértő, természetesen felkerül az oldalunkra. Kérlek, vedd figyelembe, hogy amennyiben szabálysértő művet küldesz be, az az elutasítás mellett további szankciókkal is járhat.


Hát én nem is tudom.... 

Hevocka•  2010. június 7. 09:33

Zuhanjunk fölfelé.

  

Zuhanjunk fölfelé a létbe,

Ne lefelé a mélybe.

Gyorsítsunk, szálljunk,

Ne egyhelyben járjunk.

Törjünk csak felfelé,

A Napra, a fény felé.

Ne agyjuk lejjebb,

Tápászkodjunk feljebb.

 

Keressünk: Értelmet,

Írásban szépséget,

Gondolatban igazságot,

Emberben jóságot.

Érezzük a harmóniát,

Hanyagoljuk a matériát.

Akarjunk ember módra élni.

Az anyagit szellemiesíteni.

 

Összefonódik a sorsunk,

Hívlak, gyere velem – fölfelé zuhanjunk.

 

Hagyd el a káoszt,

És a sok koszt.

Járjunk a föld felett Emberként,

Mindent emeljünk fölfelé egyenként.

 

Próbáljuk meg, újra,

Újra, újra, és újra.

 

2010. június 7.

 

(Ihlette: Müller Péter

és Spei a, 

http://www.youtube.com/watch?v=uQITWbAaDx0

 

Hevocka•  2010. június 2. 10:34

Parlagfűről öszintén.

A minap kaptam egy e-mailt és ezt benne. 

Olvassátok el, talán sok mindenre fényt derít.

Allergiásoknak főleg ajánlom.

http://www.magunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=987:a-parlagf-a-leghasznosabb-gyogyito-noevenyuenk&catid=44:jelen&Itemid=163

 

Hevocka•  2010. június 2. 09:27

Egyensúly

 

Libikóka középen, a gyereknek csak áll,

Az életben ez a helyzet így jól áll.

Legfontosabb az egyensúly

A sorsunk ilyenkor nem borul.

Nem érjük az eget, a földet

Lebegve tart a lendület.

Nem sújt a magány, a fájdalom,

A kapcsolati bántalom.

Nincs föld fölött járás.

Irigység, önzés, hatalomutánzás.

És

Érzem az örömöt, békét, a szabadságot

Képes vagyok megölelni az egész Világot.

 

2010. június 1.

 

Hevocka•  2010. május 26. 11:53

Bizonyítvány

 

Ilyen-olyan tanintézmény kiállítja rólam.

Van a másik, amit te mindenki,

Elsőtől a sokadikig, állítasz ki rólam.

Van még egy, az enyém saját, amit

Én állítgatok ki rólam.

 

Ki állít ki, mit is állít, mit osztályoz?

Az mennyire szól rólam?

Ki hisz másnak – ki magának

Egy bizonyítványról rólam?

 

Életemről állítgatják, mégse szól az rólam.

Kiállítom én magamról, mégse szólhat rólam.

Élethelyzetemről szól az, a múltamról,

És nem biztos, hogy rólam.

 

Életbizonyítványán sose szárad tinta

Nincsen annak ideje rá, mert

Nincsen neki múltja.

Élethelyzet csak egy tan-tárgy, és az életútja.

 

Az élet/em/ magam vagyok, ezért

Nincs is szükség rája.

Nem állítok ki én semmit,

Se rólad se rólam

 

Bizonyítvány csak arról szóljon,

Időtelen tiszta életlappal

Induljon mindig, a rólad és a rólam.

Osztályozás, sorba rakás

Ne is szóljon se rólad se rólam.

 

2010. május 26.