Hevocka vers blogja
ÉletmódEgyszerű életre vágyom
Ahol, nem ér utol a civilizáció ártalom, és nem
ítélkezik, elvár, kasztosít, uzsoráz, rabszolgásít.
Ahol, kék az ég, zöld a fű és a fák már
nem kivágni valók, hanem életet adók.
Aki rám néz engem lát, s nem
az agyában kivetített bármi-csodát.
Ahol, a politika elsorvadt helyébe, szeretet,
az értékes emberi emberi tulajdonság lép be.
Ahol, nem csak az számít, ki kinek a kije, inkább
a segítés, az együtt cselekvés jön a felszínre.
Aki, velem van nyugodt lehet én nem támadom,
s így, neki sem kell védekeznie.
Ahol, az ember embert ér, és senki nem lesz
felsőbbrendű, materiális értékeiért.
Ahol, mindenkinek kijár egy tisztességes élet, mindezt
a Föld Anya biztosítja szépen.
Aki meg, mások rovására "több" akar lenni, utazzon
végleg a Marsra, saját területeket foglalni.
Esztergom, 2015. április 12.
Előzetes elemzésünk alapján lehetséges, hogy a műved politikai tartalmú. A Poet szabályzata tiltja a politikával kapcsolatos versek beküldését, ezért kérlek, csak akkor küldd be versedet, ha úgy gondolod, hogy az automata elemzőnk tévedett annak megítélése során! A versedet mindenképpen ellenőrizni fogják moderátoraink is, így ha az nem szabálysértő, természetesen felkerül az oldalunkra. Kérlek, vedd figyelembe, hogy amennyiben szabálysértő művet küldesz be, az az elutasítás mellett további szankciókkal is járhat.
Hát én nem is tudom....
Zuhanjunk fölfelé.
Zuhanjunk fölfelé a létbe,
Ne lefelé a mélybe.
Gyorsítsunk, szálljunk,
Ne egyhelyben járjunk.
Törjünk csak felfelé,
A Napra, a fény felé.
Ne agyjuk lejjebb,
Tápászkodjunk feljebb.
Keressünk: Értelmet,
Írásban szépséget,
Gondolatban igazságot,
Emberben jóságot.
Érezzük a harmóniát,
Hanyagoljuk a matériát.
Akarjunk ember módra élni.
Az anyagit szellemiesíteni.
Összefonódik a sorsunk,
Hívlak, gyere velem – fölfelé zuhanjunk.
Hagyd el a káoszt,
És a sok koszt.
Járjunk a föld felett Emberként,
Mindent emeljünk fölfelé egyenként.
Próbáljuk meg, újra,
Újra, újra, és újra.
2010. június 7.
(Ihlette: Müller Péter
és Spei a,
http://www.youtube.com/watch?v=uQITWbAaDx0
Parlagfűről öszintén.
A minap kaptam egy e-mailt és ezt benne.
Olvassátok el, talán sok mindenre fényt derít.
Allergiásoknak főleg ajánlom.
Egyensúly
Libikóka középen, a gyereknek csak áll,
Az életben ez a helyzet így jól áll.
Legfontosabb az egyensúly
A sorsunk ilyenkor nem borul.
Nem érjük az eget, a földet
Lebegve tart a lendület.
Nem sújt a magány, a fájdalom,
A kapcsolati bántalom.
Nincs föld fölött járás.
Irigység, önzés, hatalomutánzás.
És
Érzem az örömöt, békét, a szabadságot
Képes vagyok megölelni az egész Világot.
2010. június 1.
Bizonyítvány
Ilyen-olyan tanintézmény kiállítja rólam.
Van a másik, amit te mindenki,
Elsőtől a sokadikig, állítasz ki rólam.
Van még egy, az enyém saját, amit
Én állítgatok ki rólam.
Ki állít ki, mit is állít, mit osztályoz?
Az mennyire szól rólam?
Ki hisz másnak – ki magának
Egy bizonyítványról rólam?
Életemről állítgatják, mégse szól az rólam.
Kiállítom én magamról, mégse szólhat rólam.
Élethelyzetemről szól az, a múltamról,
És nem biztos, hogy rólam.
Életbizonyítványán sose szárad tinta
Nincsen annak ideje rá, mert
Nincsen neki múltja.
Élethelyzet csak egy tan-tárgy, és az életútja.
Az élet/em/ magam vagyok, ezért
Nincs is szükség rája.
Nem állítok ki én semmit,
Se rólad se rólam
Bizonyítvány csak arról szóljon,
Időtelen tiszta életlappal
Induljon mindig, a rólad és a rólam.
Osztályozás, sorba rakás
Ne is szóljon se rólad se rólam.
2010. május 26.