A Mazdaizmus kialakulása

Hedniskhjertad•  2021. április 6. 18:23  •  olvasva: 14

A Mazdaizmus kialakulása:

Maga a mazdaizmus körülbelül a Kr.e.9-8 században alakult ki. Több hasonlóságot felfedezhetünk az árja több istenhittel (a hinduizmus előtti ősi indiai vallásra gondolok), közvetlen hatásai megfigyelhetőek azáltal is például, hogy a természet megnyilvánulásait ők is isteni erővel ruházták fel (de például az istencsaládok elnevezéseiben is: Dévák és Ászurák) és nagy hatást tettek a perzsa vallásra. A Perzsák nemcsak a korábbi őslakosokkal olvadtak össze, hanem hitük egyes elemeit vallásukba építették. Hérodotosz is

Megemlíti a görög-perzsa háborúk című művében hogy, Ahurá Mazda mellett még isteni rangot kapott a tűz ( Átar) ,hold ( Máh ), a nap ( Mitra ) , a föld ( Zám ), a víz ( Apam Napát ) és a szél ( Váju ). Valószínűsíthető hogy, az Akhaimenida korban a hivatalos és a népi vallásosság már egyes eltérő vonásokat mutat (a panteonba valószínűleg mesterségesen egyes istenek feladatköre bővült illetve új istenek is bekerültek a panteonba pl. Anáhitá a termékenység, nemzés és vizek istennője) . A perzsa vallás élén kezdetben a Mágusok vallási,politikai csoportja állt (ez a csoport az Akhamenida korban is fontos feladatkörökkel volt felruházva, feltehetőleg a médektől örökölt papi réteg) . Feladataik közé tartozott a rituálék-szertartások vezetése, fiatalok nevelése ,királysírok őrzése,álomfejtés, de Vallásuk nem teljesen azonos a perzsa vallással bár ugyanúgy dualista alapelveken nyugszik. A korai perzsa (esetenként) véres áldozatokat is követelő szertartásokat majd egy sokkal fejlettebb és állami kultusszá váló vallás váltja fel (vagy inkább fejleszti tovább). Zarathustra (Szpitama fia) kb Kr.e. 628-551 által megreformált mazda hit, amely jellegzetességeit és szélesebb körű elterjedését az Akhaimenida korban kapja .

2.A Zoroasztrianus kozmogónia:

Gyakorlatilag egy dualista rendszer, amelyben a jó küzd a rosszal, és az emberi történelem 12000 évig fog tartani. Ezt a 12000 évet három negyedre osztja, az első 3000 évben Ahura Mazda ( A későbbi nevén: Ohrmazd ) az égi birodalmában honolt míg Angra Mainyu ( későbbi nevén:Ahriman ) a sötétség világban, magában a teremtés megjelenítésében is jelen van egy jellegzetesen Zoroasztriánus gondolat: a sötétség nem a fény hiánya, hanem önálló létező: „I. Ahura Mazda így szólott Zarathusztra Szpitamához, először megteremtettem a Fény Birodalmát, amely minden, Életnek alapja, éke, magja. II. Árnyékomat Kivetettem, abból lett Angra Mainyu, aki maga a halál.” . 

Az első 3000 év végén Ahriman megtámadta Ohrmazdot átszelve a két birodalmat elválasztó űrt, ohrmazd egy varázslattal elkábította Ahrimant aki, 3000 évre a mélységbe zuhant ezalatt megteremtette a szellemi lényeket (fravasi) a jóindulatú halhatalanokat, az anyagi világot benne a növényekkel, állatokkal,ősbikával,éggel,vízzel,földel és az ősemberrel (Gajómart). A fravasiknak fontos szerep jutott ugyanis Ahura Mazda felkínálta nekik hogy, létezzenek teremtés előtti szellemi állapotukban, vagy megtestesülnek, hogy legyőzzék Ahrimant. Az anyagi világba „leszállást” és a harcot választották. Közben Ahriman válaszolva az élet teremtésére létrehozott 6 démont (dévák) és nekik megfelelő anyagi világot. Ahogy Ohrmazd teremtése kiáradt ez párhuzamosan létrehívta ellenpárját 16 fő „kiáradást” és megnyilvánuló ellenpárjait, emberi (és természeti) értéket, tulajdonságot jelenít meg a Zend Aveszta: Vendidad I.Fargard-ja (köztük: élet, bölcsesség, munka, szeretet, béke, erő, nap, tiszta víz, tiszta levegő, föld, tiszta étkek, egészség, jó ember, öröm). A két ellentétesen ható mégis egymást számára a létezés értelmét megadó erő gondolata a korai mazdaizmusban is megtalálható, ezt Zarathusztra átemelte és megreformálta.

A két erő a Rend és a Káosz (vagy Igazság és Hazugság) szembenállását hirdetve a hívőket (asavan) a hamis úton járókkal (drugvan) hasonlítja össze. A két ellentétes erő ideája odáig fejlődött hogy két külön terminusrendszer alakult ki. Amelyben a jó és a rossz dolog megjelölésére tartalmilag megfeleltethető de formailag eltérő jelölések voltak találhatóak, aszerint hogy, az adott jelölt dolog a rendhez vagy káoszhoz tartozik. Egy hívő szemében a legnagyobb bűn a Jó és a Rossz bármilyen összekötése, azaz például azt feltételezni, hogy a Jó világ 1 a Gonosz alkotása lenne. Az alapvető kiindulópont hogy fény és sötétség, vagy akár élet és halál „nem egyszerűen ugyanazon valóság két vetülete, hanem két egymástól független szembenálló természet. A Gonosz nem a jó hiánya, hanem önálló lényeg önálló erő. A jó és a rossz nem fér meg egymással, és két végső, antagonisztikus okra vezethetőek vissza”

és ezen ellentét kibékíthetetlen.

A harmadik 3000 éves periódusban Ahriman lerombolta Ohrmazd termetését megölte Gajómart az emberiség ősatyját és az ősbikát melytől az állati és növényi létezés származott, de győzelme egyúttal vereség is volt, mert Ohrmazd az anyagi világ foglyává tette így, hogy menekülhessen saját pusztulását kellett előidéznie. Az utolsó 3000 elején megszületett Zarathusztra s testbe költözésével megszületett a földön egy fogalom „a vallás”, és ezután adott periódusonként újjászületik „Szaósjan” -ok alakjában. Az utolsó ítélet napján a Szaósjan-ok ítélkeznek majd, hogy kik az igazak, és mi a rossz mely pusztulásra van ítélve.

Majd a véges térből és időből álló anyagi világ feloldódik a végtelenbe a 12000 év elteltével.

3.A Zend Aveszta:

amely „Aveszta magyarázatot” jelenti (de szent vésetként is szokták értelmezni). Az eredeti „avesztai” (óiráni) nyelven íródott, a későbbi Zarathustrista szent szövegek már pehlevi (középiráni) és perzsa nyelven íródtak. Tartalmazza a Zoroaszteri vallás

Teológiáját (és liturgiáját), kozmológiáját, törvényeit és a vallásalapító próféta tanításait. Valószínű, hogy egy sokkal nagyobb „szentírás” töredékes maradványa (Alexandrosz hódításaikor pusztulhattak el jelentős részei). A fennmaradt Avesztát (töredékekből) a Szasszanida királyok a 3-7. században állították össze és rakták egységbe.

Akik a Perzsa birodalom örököseinek tekintve magukat, újra államvallássá tették a régi tanokat. Öt részből áll: a Jaszná melyeket Zarathusztra saját szavainak tekintik (főként liturgia és rítusleírásokat tartalmaz pl. a Gáthák ), a Viszpered-ből mely tiszteletadás a vallási-szellemivezetőknek, a Vendidad-ból mely a törvények lelőhelye és teremtéstörténet, a Jast-ból mely mitikus himnuszokat és ősi hősökhöz való könyörgések és a Jazatákhoz való fohászok, és a Khúrda Aveszta mely Himnuszok imák gyűjteménye különféle ünnepekre, alkalmakra.

4.A Zoroasztriánus Teológia:

A; A Fény erői:1.AHURA MAZDA:

Zarathusztra látomásaiban Isten jelent meg neki, akiről legjobb barátjaként beszél. Kinyilvánította, hogy ő a Bölcs Úr (Ahura Mazda) és a mindenség teremtője: a csillagoké, az égé, a földé, a sötétségé és a fényé tehát az egész anyagi világé. Saját mentális erejével létrehozta az embert és minden más teremtett lényt (pl. ősbika).

Az anyagi létezés célja az erényes élet, mert az itt leállt élet létrehozója a túlvilági jutalomnak vagy a túlvilági büntetésnek. Ahura Mazda a „bölcsesség birtokosa és a halhatatlan erők atyja” meg a kiáradó istenhez kötődő valamennyi fogalmat. Bár a hívők szemében néha e- képek nem absztrakt fogalmak, hanem mitologikus valóság voltak. Az elvont fogalmak szimbolikus megjelenítései a perzsa vallás elsődleges magvát képezték. Ahura Mazda bölcs és jó úr a negatív pólus legkisebb attribútumához sem lehet köze, és bár sok párhuzamot lehet vonni a kereszténység és Zarathusztrai tanok között, mégis a zoroasztriánusok nézőpontúkból joggal elítélik a kereszténység Istenét, mert engedi létezni a rosszat és a szenvedést és ez Ahrimani (Sátáni) sajátosság, nem az Isten hüposztaszisza .

 

A;2:AMESA SZPENTÁ-K: Ahura Mazda :(itt Szpenta Mainyu) gyermekei, akik gondolatereje által akaraterejével születtek. Ez a hét halhatatlanból álló csoport, amelyet kiemelt szerepet játszott a Zoroasztriánus rituálékban ( nagyobb állami szertartások középpontjában álltak ők védelmezték az uralkodókat, a birodalmat és annak lakóit elsősorban). Gyakorlatilag bennük foglaltatik az egész anyagi teremtés és annak kiáradó „fényes” igaz és jó volta. Gyakorlatilag mind a hét isteni emanáció elvont fogalmakkal testesíti meg a létező teremtés egyes lépcsőfokait, nézőpontjait és értékeit. A legjobb párhuzam, amit megjeleníthetünk az talán a keresztény Arkangyalokkal vonható.

Vohu Manah: (Jó Gondolat) Aki először öltött formát Ahura Mazda gondolatából, jobbján foglal helyet az „elsőszülött” jogán a többi Amesa Szpentá-hoz hasonlóan ő is egyfajta közvetítő, akin keresztül a legfőbb jóhoz magához Ohrmazd-hoz imádkozik az ember. A jó gondolat Ohrmazd szavát közvetíti és általa vezetve az élet ösvényén (s általa helyes úton) a teljességet elérve s jutalomként halhatatlanságot kapva elér az „örök fénybe” az igazság otthonába. Vohu Manah felügyel a hasznos állatokra és az emberre is, ő, akinél fel van jegyezve minden ember összes gondolata, szava és tette. A Zoroasztriánusok Charónja és Szent Péterje, aki az igaz lelkeket (az asavan-okat) átvezeti a „mennyországba” és köszönti őket megérkezvén. A vallás valódi fénye, igaz kinyilatkoztatásai és teljessége csak általa érhető el. Később a Hellén filozófiában megjelenő logosz a teremtő elv, amivel leginkább hasonlóságot mutat, illetve aminek kialakulására hatást is gyakorolt. Az idő végén ő az ellenpárjaival Aésmával, Áz-al és Akah Manah-al a viszállyal fog összecsapni.

Asa: (Az Igazság) a hívőket nem véletlenül asavanoknak nevezik, azaz az igazságot követőknek. Ő a halhatatlanok leggyönyörűbbje (női istenség), az isteni rend és az erkölcsi törvény ideája. Ha Asa-ról megfeledkezünk, akkor nincs tudomásunk az Isteni Rend-ről nem, tudjuk mi mit, és hogyan jelent így hát nem találjuk az utat, és kívül rekedünk az isteni törvényen (és a fizikai világra vonatkozó rendre is vonatkoztatva) és nem juthatunk, a megüdvözültek közé sem. A pokolbeli hierarchia és struktúra is az ő felügyelete alatt áll, és lesújt a jó teremtését megzavaró kaotikus megnyilvánulásokra betegségek, démonok, gonosz szellemek hadára. Fő ellenfele Indra a hitehagyás Daivája.

Khsathra Varija: (Az Eszményi Királyság) Ő az Ohrmazd-i rend hatalmának és fényének jeleníti, meg mint az égben éppúgy, mint a földön, az elesettek és szegények védelmezője.

Felügyelete alá a fémek tartoznak és az a fémfolyó, amellyel a 12000 év leteltével minden embert próbára tesz, ő Ahura Mazda végső döntéseinek végrehajtója a végső kárhozat vagy a legfőbb jutalom elhozója ő a józanság maga. Vele Szaura a Zsarnokság és káosz démona fog összecsapni.

Armaiti: (Az Alázat) női alakban megszemélyesített istenség, apja balján ül a mennyei trónus mellett. Az odaadás, áhítat, elmélyülés istene emellett felügyel a föld (és az asszonyok termékenységére), védi az állatokat és dús füvet ad a legelőknek. Ugyanakkor felszólítja az embert a hitben igaz tiszteletre és engedelmességre az isteni rend felé. Azt a profetikus érzületet és rátermettséget személyesíti meg, amely lelkületben a Szaósjan-ok megtestesülnek.

Örül, ha az emberek erényesek és betartják a rendet és megművelik földjeiket és lelküket.

Ellene az elbizakodottság (önhittség) és az alattomoság küzd (Taromaiti és Pairimaiti).

Haurvatat és Ameretat: (a teljesség és a halhatatlanság) az élet fő céljait és legfőbb mozgatóit melyből és melybe tart egy létező (a kiteljesedés felé). Ohrmazd két leánya, a forrásokban együtt kerülnek említésre, Haurvatat neve a teljesség, egységet jelent, s jelenti a teljességbe lépő lélek megváltását is. Amrertat a „halál nélküliség”, a vizek és a növényi világ elsődleges védnöke. Ők hozzák el a bőség és a termékenység áldásait a világnak s megálljt, parancsolnak a világon az éhezésnek és szomjúhozásnak.

A Jazaták: (a tiszteletre méltók): angyaloknak hívhatnánk őket keresztény szóhasználattal ők azok a kisebb istenségek, akik közvetlenül az Amesa Szpenták után következnek a mennyei hierarchiában, számuk végtelen azonban a kiemelkedő jazatáknak ünnepek vannak szentelve a zoroasztriánus kalendáriumba. A legfontosabbak Mithra a nap,a szerződések istene, Anáhita a vizek istennője, valamint a korábban említett Váju, Átar, Máh ,Zám vagy Apám Napát.

Szraosa egyik legfontosabb Jazata az Engedelmesség vagy fegyelem „Angyala” ő az imádságok és fohászok hírvívője, a szertartások őre. Funkciója nagyon kiemelt, mert minden egyes rituálé alkalmával monumentális energiákat mozgattak meg a jó győzelme és a gonosz pusztulásának érdekében. Szraosa aki először énekelte a Gáthákat, Harahiti hegyi otthonában. Ellenpólusát Aésma a harag Daivája jelentette. A perzsa vallásosság fő jellemzője mind a szertartások közösségi (s közösségért való) jellege, az imáik se egyéni jellegűek, a legtöbbször imáikat is népük, közösségük jólétének gyarapodásának szentelték.

Az engedelmesség nem tétlen beletörődést jelentett a fennálló rendbe nem egy passzív attribútum, hanem cselekvő tulajdonság (az isteni ige iránti alázat, s engedelmesség) amely Ahura Mazda rendjének kiteljesedés működését biztosítja itt a földön. A Jazaták ügyelhetnek csillagokra, vagy a természet különféle erőire, vagy olyan absztrakt ideák védnökei, mint a szerződések, gondolat, béke harmónia. Ezen Istenségek meglétének elismerése mellett a perzsa vallásra nyugodtan használhatjuk a Monolatrikus jelzőt.

B; a Sötétség erői:

A káosz erőinek leírása mozgalmas és színes módon tárja az olvasó elé az ellenpólus borzongató és mélységbe ragadó természetét. A másik fő jellemzője ezeknek, a leírásoknak a mennyei udvarban megszokott hierarchia leírásával szemben a hiány . A rangsor visszaadni a fény angyalaival szembe állított sötét pár visszakövetésével tudjuk megtenni.

Aésma: (a harag) a kegyetlenség „angyala” aki a mértéktelenségben, az emberen belül megjelenő automatizmusokból és szenvedélyekből nyeri táplálékát és lételemét. Jellemzője a düh, a harag, a gát nélkül tomboló érzelmek és indulatok narkotikus mámora mellyel az embereket gúzsban tarthatja. A „borzas” démonok atyja ki az emberek közti konfliktusokban és az államok egymás közti viszályában érzi otthon magát. Szraosa ellenpárja.

Ázsi Daháka: (a hazugság atyja) a részletes leírás ennél a démonnál a legteljesebb leginkább a hazugággal (az illuzórikus megtévesztő) dolgokkal hozzák kapcsolatba. A háromfejű, három állkapcsú és hatszemű daiva akinek testében pókok, gyíkok, skorpiók tanyáznak, s ha sebet kapna ezen a dolgok mind a világra, áradnának s legfőbb célja a világ elpusztítása. A szent lángot is ki akarta oltani de Jima király ebben útját állta (ezért hát megölte), meg akarta nyerni céljának Váju-t és Anáhitát is hogy fertőző létét a világra terjessze, de kudarcot vallott s az idők végezetéig a Demaved hegyébe, zárva raboskodik, amikor is kiszabadul a világra.

Angra Mainyu (később Ahriman): (Gonosz Szellem vagy Pusztító Szellem) Akit a fény először a létbe tükrözött ő a sötétség feje a démonok kimondatlan vezére. A lehetető legoptimálisabb megnyilvánulással szemben ellensúlyként megalkotta a legrosszabbat, melyet élő megtapasztalhat a Nem létezést (nem-életet), s háza mely a hamisságé s oly emberileg is megnyilvánuló de elsődlegesen kozmikusan (ideaként) létező dolgok lakják, mint a gyűlölet a félelem, a rossz akarat. A gonosz létezésnek parazítiv voltát kihangsúlyozza, de az idők végén önnön hamis voltukkal együtt megsemmisülnek minden síkon s megszűnik a távoli észak is a démonok otthonának lenni.

 

5. Összefoglalás: A mazdaizmus keletkezésével nagy jelentőségű dolgokat fogalmazott meg és nagy hatást tett a későbbi vallásokra, a kereszténységgel való összehasonlítása nem alaptalan hisz terminológiája és hierarchiája nagyon sok hasonlóságot mutat. A korábbi korok szeszélyes és kegyetlen istenei után Zarathusztra már egy megbocsátó emberek gyarapító és minden teremtettet szerető istenképét vázolja fel elénk . A Szasszanida időkben újra reneszánszát élte (ekkor lett rekonstruálva a Zend Aveszta is), kapcsolhatóan felbukkanik a Mithras-kultuszban is, majd hatásait érezhetjük a Manicheus mozgalom tanaiban, sőt a középkori Valdens, Albigens, Kathar, Bogumil „eretnekek” vallási meggyőződésében is.

A Zoroasztriánus vallás túlélte az évezredek kavargását, az iszlám térhódítást, jelenleg 200000 fő körülire becsülik megmaradt párszi közösségeiket, észak-kelet Irán és India határ vidékén. A tűz különösen fontos és szimbolikus szerepet tölt be vallásukban, Ahura Mazda hetedik teremtménye a fény és az élet hírnöke, ami mindent (minden élőlényt is) áthat, tűztemplomaik és tűztiszteletük miatt az Iszlámba tévesen tűz imádóknak hiszik őket. Az életet az istenek (jó és rossz) háborújának fogják fel, mert minden embert áthat egy meghatározott szellem, ami lehet a rendhez vagy káoszhoz tarozó is, de ez által a földi otthonává válik ezen alsó vagy felső isteni létezőnek .

„És áldozzunk a jutalomnak, amely maga, az egészség, a gyógyulás, a jólét, és a haladás, és a Jó Gondolatok, Szavak és Tettek Diadalának” és

„Minden a Jövő

Gonosz nem létezik, csak a múlt. A múlt, az múlt; A Jelen egy pillanat; Minden a Jövő”

Ezek a szavak, amelyek legjobban visszaadják a tömör magvát e-nagyszerű tanításnak

 

2008.03.23.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom