Hazai utakon

Látogatás a rododendronok földjén.(JELI arborétum)

     Ezen a linken a helyszínen készített saját fotóimat is meg lehet tekinteni: https://abekessegszigete.blogspot.com/2015/05/latogatas-rododendronok-foldjen_13.html

            Hazánk egyik páratlan természeti kincséhez, a Vas megyei Kám község közelében fekvő botanikus kertbe, a Jeli arborétumba látogattunk el, egy napsugaras, májusi vasárnapon. Ez a nap egyben a MADARAK és FÁK NAPJA is, amit 1902. május 10.-e óta évente szerveznek meg, a hasznos madarak védelme érdekében. A FÖLD NAPJA (április 22.) testvérünnepéről, a híres magyar ornitológus Chernel István kezdeményezése nyomán emlékezünk meg évente.Ebben az évben (2015) az év madarának a búbos bankát és az év fájának a kocsányos tölgyet választották meg.  Az arborétumot otthonunktól a csodaszépen zöldellő zalai dombságon  keresztül vezető utakon közelítettük meg autóval.

Megérkezésünkkor szembesültünk azzal a ténnyel, hogy mennyire ismert és közkedvelt helyre is jöttünk. A parkoló zsúfolásig megtelt, számtalan autó és busz bújt meg a parkolói fái alatt. Megvásároltuk belépőjegyeinket, kigyönyörködtük magunkat a kert előtt árusított szebbnél szebb virágokban. Látványuk előre vetítette mire is készüljünk odabent. Belépve a varázskert kapuján, amit Dr. Ambrózy-Migazzi István gróf alapított 1922-ben, elképesztő látvány tárul elénk. A fősétaúton elindulva a varázslatos színekben pompázó rododendronok között találjuk magunkat. A rododendronok virágzása messze földön a leghíresebb és legszebb esemény a kert életében. Ilyenkor májusban és júniusban szinte az egész arborétum virágruhába öltözködik. Hazánkon kívül is rengeteg országból keresik fel az emberek azért, hogy egy sétát tehessenek ebben a gyönyörűséges növény ritkaságokkal teli mesebirodalomban.  Láttunk turistákat még Japánból is, rengeteg kisgyermekes család is kilátogatott, hiszen játszóterek is találhatóak a kertben. Olyan sokan keresték fel az arborétumot, hogy szinte ki lehetett volna tenni a MEGTELT táblát. A rododendron vagy más néven HAVASSZÉPE, a magas hegységek hűvösebb tájairól származik, mint például: Észak-Amerika, Kína, Himalája, Japán. Itt a kertben 300 változat, több ezer példányban tekinthető meg. A sárga színű virágok bódító illatúak. A virág a kék kivételével bármilyen színben előfordul, láttunk fehéret, tűzpirosat, citromsárgát, narancssárgát, korallszínűt, rózsaszínűt és lilát, megannyi színárnyalatban, bimbósan, félig kinyílva és teljes pompájában. Van örökzöld és lombhullató, alacsonyabb és 2-5 méter  magasra növő is. A hatalmas virágbokrok között sétálva egy ismeretlen magyar katona sírjához érkezünk, amelyet talán mondanom sem kell, egy havasszépe bokor ölel körül.

   A kertalapító páratlan kitartással és szorgalommal honosította meg itt ezen a vidéken, ezeket a különleges növényeket, megteremtve számukra a sajátságos mikroklímát. Erről álljon itt egy idézet a kert alapítójától:
„Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az átokverte társadalmi kötelezettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem. Ha leszek a virágos gróf, a bolond.”  
    A kert szépen gyarapodott, ám a gróf korai halála és az azt követő 2. világháború nyomán hanyatlásnak indult. 1953-ban bekövetkezett  egy kedvező fordulat, védetté nyilvánították a tündérkertet és folytatták a gróf által megkezdett munkát.  Későbbiekben az arborétum területét  tájkörzetekre osztották: Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus növényeit mutatják be itt tematikusan, Magyarország földrajzi szélességének megfelelően. Találkozunk a kertben a látogatókat segítő kiépített sétautakkal, esőházakkal, padokat és útbaigazító táblákat is helyeztek ki. 
  A kertépítő-szépítő munkák még napjainkban is folytatódnak. Ennek láthattuk szép példáját a frissen felavatott Kilátó alakjában.  Úgy gondolom egyértelmű, hogy Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról nevezték el, méltán.  A fából épült KILÁTÓ: 20 méter magas, harangláb alakú. A kilátó két nagy világrészt választ el egymástól: az észak-amerikai ÓRIÁSOK ERDEJÉT és a JAPÁN tájkörzetet, a benne kialakított tóval. A tavacskát a Kaponyás-patak vízének felduzzasztásával hozták létre, ez biztosítja a megfelelő párás környezetet a növényeknek. Felfedező utunkat megszakítottuk egy kis ebéddel és pihenővel az egyik esőházban, ami egy lankás domboldal aljánál épült. Itt több kisebb forrás is összetalálkozik, és együtt csörgedeznek tovább a maguk útján. Az ebédtől és a pihenéstől felfrissülve indultunk tovább. Újabb gyönyörűségek vártak ránk és mi is nagyon kíváncsiak voltunk rájuk. A botanikus kert bejáratától egyenes
út vezet a rododendronokon keresztül, az 1500 méterre lévő HÉTFORRÁSHOZ. Ott található az AMBRÓZY-BÜKK, melynek forrás fakad a tövében. Ez lehet az ország legidősebb bükkfája. Különleges látványt nyújt a fa odvas, torz alul kiszélesedő része. Sok érdekes fotó született már itt. Búcsúzóul felkerestük a kertben a "virágos gróf" fából készített szobrát, ami szépséges rododendronvirágok között áll és Görög András fafaragó alkotása. A nagy kertész előző szobra a róla elnevezett Emlékházban található és Cs. Kovács László keze munkája. Az Ambrózy-Migazzi Emlékházban a gróf emlékszobáján kívül megtekinthető még egy szép kiállítás is, láthatóak ott színes pillangók, óriás bogarak, valamint madarak, kisebb testű ragadozók is. Bemutatva a Kemeneshát élővilágát. 

    Bátran mondhatom, hogy felejthetetlen napot töltöttünk el itt ebben a csodaszép kertben. A városban élő embernek különösen üdítő egy ilyen helyet felkeresni, feltöltekezni békességgel, nyugalommal. Élveztük a friss levegőt, a simogató napsütést, hallgattuk a madarak vidám csicsergését, szemünk nem tudott betelni a színek és a formák hihetetlen sokféleségével, gyorsan eltelt a nap. Elérkezett a hazaindulás ideje. Egész úton hazafelé az átélt élmények hatása alatt voltunk és már alig vártuk, hogy az itthon maradt családtagjainknak beszámolhassunk, együtt megnézhessük a számtalan fényképet. Kis írásomat egy keresztény írónő szavaival szeretném zárni, összegzésül és átélt személyes tapasztalatként is: 
"Minden egyes fa, virág és fűszál a Teremtő szeretetét fejezi ki. Aki ilyen gondosan alkotta meg a természetet, mennyivel inkább gondját viseli a saját képmására alkotott teremtményeinek."
(Ellen G. White)
  S.D.G.

Érdemes még ellátogatni a 20 km-re fekvő Sárvárra és megtekinteni az ottani Arborétumot is:
Harmati Gyöngyi: Harmóniában a természettel...kirándulás Sárváron
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2015/11/harmoniaban-termeszettel-kirandulas_10.html

További itthoni útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29

Harmóniában a természettel, kirándulás SÁRVÁRON...

Ezen a linken saját fotóimat is meglehet tekinteni, amelyek jól illusztráljuák a hely szépségét, hangulatát:     https://abekessegszigete.blogspot.com/2015/11/harmoniaban-termeszettel-kirandulas_10.html  

         Már régóta terveztük, hogy ellátogatunk egy csendes, békés gyógyvizes fürdővel is rendelkező településre párnapos kirándulásra, pihenésre. Azzal a nem titkolt szándékkal is persze, hogy fájós csontjainkat, ízületeinket is kényeztessük kicsit. Így esett a választásunk egy nyugat-dunántúli kisvárosra, Sárvárra. A tervezgetett utunkra szeptember közepén adódott egy kedvező lehetőség, amit nagy örömmel ki is használtunk. Férjemmel és barátainkkal együtt utaztunk el ide. Az időjárás elkényeztetett bennünket, szokatlanul meleg nyárias idő volt, sok-sok napsütéssel. A kellemes időjárásnak köszönhetően szinte minden időnket a szabadban tudtuk eltölteni. A város pedig a fürdőzések mellett csábított a színpompás, illatozó virágokkal teli ültetett utak menti sétálásra és látnivalóinak zavartalan megismerésére, felfedezésére. Üdítően hatott ránk a kisváros friss levegője, ami a zöld különféle árnyalataiban pompázó fáknak, bokroknak volt nagymértékben köszönhető. 

         Sárvár egy igazi nyugodt, hangulatos, vendégszerető kisváros, lakosságának létszáma alig éri el a 15.000 lelket. Vas megyében, a Rába folyó két partján, a Gyöngyös-pataktól délre terül el. Hazánk legnépszerűbb településeinek listáján a hetedik helyet foglalja el az itt eltöltött vendégéjszakák száma alapján. Mint az köztudott a település életét és fejlődését nagymértékben meghatározza az aranynál is értékesebb gyógyvíz, amire az 1961-es kőolajkutatások során bukkantak rá. A gyógyvíz lágy, selymes, nyomelemekben hihetetlenül gazdag, hőmérséklete: 43 °C-os és 1200 méteres mélységből tör fel. Sokféle mozgásszervi betegség kezelésére és rehabilitációra is különösen javasolt. Sajnos a régi TV-reklámokból jól ismert sárvári termálkristály már nem kapható. A gyógy és élményfürdőt 2004-ben hazánkban egyedülállóként a színvonalas szolgáltatásainak köszönhetően felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségének tagjai közé.  A Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága 2008-ban pedig a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta. 

Várostörténeti érdekességként megemlítem, hogy már az őskorban lakott hely volt, Krisztus után 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést a mai Sárvártól északra, a Gyöngyös közelében, ahol a borostyánút átszelte a Rába folyót. A honfoglalás után "kalandos" hányattatásokkal teli sors jutott a várnak és a település lakóinak is. Több főúri család tulajdonában is volt és sok ostromot átélt, többek között az emlékezetes 1532. évbelit, amikor is a törökök sikertelenül ostromolták, a hős várvédők életük árán is megvédték az erődítményt és a mezőváros lakóit A város és az itt élő emberek életében jelentős változást hozott az 1535-ös esztendő, amikor is a dúsgazdag és nagy műveltségű Kanizsai Orsolya 14 éves korában feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és hozományként Sárvár is a Nádasdy családé lett. A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztulóban lévő ország egyik kulturális központját hozta létre itt.1534-ben iskolát és 1537-ben pedig nyomdát is alapított. A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost (Bibliafordítót) nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv. 

      Miután az utazás fáradalmait kipihentük és megmártóztunk a kellemesen hívogató gyógyvízben is kíváncsian vártuk, hogy másnap ellátogathassunk a nemzeti örökségünk részét képező Nádasdy-várba. A 13. század végén építhették az erődöt, amely reneszánsz-barokk formáját a XVI. században kapta. Nádasdy Tamás nádor és felesége (Kanizsai Orsolya) vezetése alatt Sárvár kulturális és humanista szellemi élet központjává vált. Itt jött létre az első olyan nyomda, amely magyar kiadványokat nyomtatott. Nádasdy fejlesztéseket hajtott végre: a környező patakokat szabályoztatta, vadasparkot és gyümölcsöskerteket hozott létre, hattyúkat tenyésztett. Megelőzve korát a földművelésben is újításokat vezetett be: bérmunkásokkal műveltette meg és trágyáztatta is földjeit. Fia, Ferenc a híres törökverő hadvezér (fekete bég) gyakran vendégül látta várában az akkor élő és alkotó művészeket, tudósokat és folytatódtak tovább a nyomdai munkálatok is. A család a várat a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt a XVII. században elveszítette. A vár restaurálását 1966-ban kezdték meg, jelenleg múzeum és házasságkötő terem működik benne. Figyelemreméltó az 50 évvel ezelőtt történt nagy árvizet bemutató időszaki kiállítás. 1965 tavaszán a várost elöntötte a Rába és a Gyöngyös. Szörnyű pillanatokat éltek meg a város lakói, erre tekint vissza a kiállítás korabeli fényképekkel, tárgyi emlékekkel és az akkor élt emberek összefogásáról szóló megható visszaemlékezésekkel.

     Az erődítmény különleges, egyedi látványossága a díszterem ami a hazai barokk egyik legimpozánsabb belső tere, oldalfalain látható freskókat bibliai, ószövetségi jelenetek díszítik, amelyek Dorffmaister István alkotásai: Sámson és Delila, Dávid és Góliát, Saul királlyá kenése, Józsué, Eszter Ahasvérus király előtt. A díszterem mennyezetét pedig csataképek díszítik. A szalonok festett termeiben korabeli bútorok is segítik az elmúlt századok hangulatának felidézését, bepillantást engedve így egy főúri család mindennapi életébe. A Nádasdy-várat körülövező régi várárok helyén gyönyörű fákkal tarkított zöldövezet, a Várpark található, ami helyi jelentőséggel bíró védett természeti érték.
Sárvár történelme arról híres még, hogy itt található Tinódi Lantos Sebestyén sírja. A Szent Miklós katolikus templomot körülvevő régi temetőben temették el, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén. 
Tinódi mint korának riportere járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, hogy az ott látottakat versekbe foglalva énekben lant kíséretével elmondja, tovább adja. A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás  nádor is, aki 1545-ben találkozott Tinódival a nagyszombati országgyűlésen. Ettől kezdve pártfogásába vette a lantos krónikást. Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős  képviselője. Hitvallása így szól: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, az mi keveset írtam, az igazat írtam”.

Ezek után talán nem is csodálkozunk, hogy a városban található Gimnázium Tinódi Lantos Sebestyén nevét vette fel. Megemlíteném még másik érdekességként, hogy az általános Iskola pedig azért viseli Gárdonyi Géza nevét, mert a híres író 1884-ben segédtanítóként itt tanított a helyi katolikus iskolában. Igaz akkor még eredeti nevén szerepelt az  ezt igazoló jegyzőkönyvben, úgymint  Ziegler Géza.

Meglepődve vettük észre, hogy ilyen hamar elérkezett a hazautazásunk napja. Elszomorodtunk azon, hogy milyen gyorsan eltelt ez a pár nap, amit  itt eltöltöttünk. Jó emlékekkel eltelve, fizikailag és lelkileg is feltöltődve vettünk búcsút a városkától és azzal a reménnyel, hogy máskor is visszatérünk. Benedek Elek szavaival tudnám talán a legjobban kifejezni, amit ebben a történelmi emlékekben és szépséges természeti értékekkel gazdagon megáldott kisvárosban néhány nap alatt átélhettünk, megtapasztalhattunk. 
"Akármerre járjak, nézzek,  Mindenütt szép a természet,
 Szóval ki nem mondható:  Szemnek, szívnek vidítója,
Oh áldott az alkotója,  Isten, a Mindenható."