HÉVÍZ, a "csúzölő csodató" városa...

HarmatiGyongyi•  2020. június 19. 18:49  •  olvasva: 118

      Ma is előttem van az a felejthetetlen pillanat amikor első alkalommal egy szép napsütéses, meleg júliusi napon megérkeztem a "csodató" városába. Ezt egy kissé beárnyékolta utazásom oka: kiderült egy ritka reumatikus betegség lesz a kísérőtársam életem további éveiben. Az ezt követő közel 20 évben a város és a tó különböző arcaival ismerkedtem meg. A virágba boruló tavaszi, a napsugaras nyári, a borongós őszi és a zimankós téli Hévízzel. Kedves, szép és megható emlékek sorozatát gyűjtöttem össze az eltelt évek alatt. Mindig felüdülés, öröm sétálni a város gyönyörűen tiszta utcáiban, a színpompás virágok és a szépen elrendezett szobrok, műalkotások között. Keszthely felől közeledve a városkához már messziről integet a kék színű templom mind a 7 karcsú tornyával. Majd pár pillanattal később már felbukkan a tündérrózsás tavacska karcsú fatornyos épületeivel. Megérkezésem után mindig alig várom, hogy átessem végre a szokásos orvosi vizsgálatokon és már "rohanok" is le a fürdősétányra.  A sétány 2 egymással párhuzamos virágágyásában évszaknak megfelelően pompáznak, virítanak az élénk színű, hosszú szárú holland tulipánok és megannyi más gyönyörűség. Igazi gyöngyszem ez a kisvároska, mindenkinek ajánlom, aki egy kis testi-lelki felüdülésre vágyik. 
HÉVÍZ Magyarország délnyugati részén Zala megyében, Keszthelytől pár kilométerre található. Itt terül el a világon páratlan ritkaságnak számító biológiailag aktív természetes termáltó. Hévíz állandó lakosainak lélekszáma nem éri el a 4700 főt, mégis az ország második legnépszerűbb települése, Budapest után. A városban a kereskedelmi szálláshelyeken összesen egymillió vendégéjszakát töltöttek el, a 2012-es év adatai alapján. A több mint 200 éves fürdőkultúrájáról híres várost évente több százezer turista keresi fel, legtöbben Németországból, Oroszországból és Ausztriából  érkeznek, de japán és kínai turistával is találkoztam már. A fürdőhely a római időktől ismert, erről árulkodnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból felhozott pénzérmék és a tó környékéről származó oltárkő. Hévízt először egy 1328-ból származó oklevélben locus vulgarites Hewyz dictus név alatt említik meg. Hévíz a  Festetics család, különösen gróf Festetics György munkálkodásának köszönhetően vált virágzó településsé. Az I.világháborút követő trianoni békekötés után a fürdőhelyek többségét elcsatolták az országtól, ezáltal Hévízfürdő jelentősége még tovább növekedett. A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítésével jött létre még 1946-ban, majd 1992. május 1-én városi rangot kapott. A fürdőhelyről 1795-ben jelent meg az első ismertető füzetecske melynek szerzője: Dr. Babótsay József orvos a "Magyar Bedzaidának" nevezte el a tavat, a János evangéliumából ismert jeruzsálemi Bethesda-tavacskához hasonlítva azt. 


A város legszebb része a Dr. Schulhof Vilmos orvosról elnevezett sétány. Hatalmas platánfák árnyékában pihenőpadok és sok ezernyi színpompás virág várja a (gyógy)turistákat. A sétálóutca egyik oldalán a  szépséges tó terül el, másik oldalán a Szent András Reumakórház régi épületei láthatóak. Mindegyik épületnek külön története és neve van, úgymint: György-ház, Rákóczi-ház, Ella-villa, Ferenc József-ház, Hetes ház, Deák ház. A fürdőből kijövet érdemes a virágok között a padokon megpihenni, kész felüdülés a szemnek, léleknek egyaránt. Közkedvelt fénykép és videó felvétel készítő hely, rendszeresen készülnek itt fotók, selfiek is emlékül.  Gyakori és megszokott látvány ahogy fürdőköpenyes, papucsos nők és férfiak vállukon úszógumival igyekeznek a sétányon, még akár télidőben is. A Ferencz József házban nyitotta meg Cséby Lajos (1867-1946) gyógyszerész Hévízfürdő első gyógyszertárát, a Lótusz Patikát 1910-ben, az épület falán erre egy emléktábla hívta fel a figyelmemet. A tófürdő bejáratát a Festetics család által állíttatott szárnyas kerubok őrzik, állítólag a gonosz szellemeket űzték el a mitológia szerint.  
Vele szemben áll A tó tündére szobor, ami Molnár Jenő alkotása. Az ülő lány Hévíz címerét óvja, amin szárnyas kerub és tündérrózsa látható. Kis tó öleli körbe, nyáron aranyhalak úszkálnak benne, a pancsoló kisgyermekek nagy örömére. Szabó Lőrinc: A tó reggel című versében, nem véletlenül "csúzölő csodató"-nak nevezi  a tavat, melynek vize kén és radon tartalmú, ezért kiválóan alkalmas különféle betegségek eredményes kezelésére. Reumatikus megbetegedések, mozgásszervi problémák, hangszálproblémák, csontritkulás, porckorongműtét utókezelése valamint krónikus nőgyógyászati panaszok esetén is hatásos. A tó vízkészlete három és fél nap alatt teljesen kicserélődik. Vizét egy meleg és egy hideg vizes forrás táplálja. A gyógytó vize állandó forgásban van: balról jobbra és alulról fölfelé, gyengéd masszírozó érzést keltve a benne fürdőzőkben és persze bennem is.
       Egzotikus hangulatot és gyönyörű látványt kölcsönöznek a tó vízének, a benne élő indiai vörös tündérrózsák, amiket Dr. Lovassy Sándor biológus, természettudós honosított meg. A tündérrózsa virágai nyár elejétől egészen novemberig virágoznak, éjjel kinyílnak délelőtt pedig becsukják a szirmaikat. A lótusz védett növény, szigorúan tilos megbolygatni, virágját leszakítani, erre hangos bemondón naponta többször is felhívják a fürdőzök figyelmét. A tónak saját élővilága és növényvilága van. Az ovális alakú tó 4,4 hektár területét egy 50 hektáros véderdő veszi körbe. Európa legnagyobb meleg vizes tavának, 38 méter a legnagyobb mélysége.  A búvároknak csupán 1975-ben sikerült először megmérni a tó mélységét. A gyógytó vize télen sem hűl le 26 fok alá, így akár Karácsonykor is kellemes fürdőzésre hívogat. Felette egy speciális páraréteg képződik mely jótékony hatású a hangszálproblémákra. Meg kell említeni még, hogy a tradicionális súlyfürdő kezelés felfedezése is Hévízhez kötődik, Dr. Moll Károly orvos személyében. Ő volt az, aki elkészítette a tó áramlási térképét is. Feleségével, dr. Hoffmann Ilonával, aki a fürdő első reumatológusnője volt együtt gyógyították a betegeket. A doktornő még 97 éves korában is rendszeresen praktizált a városban. Moll Károly kiemelkedő tevékenységéért díszpolgári címet kapott (posztumusz) 1992-ben. Szobrával találkoztam is a városban.
Talán nem is gondolnánk rá, de a kissé "illatos" termálvíz nem csak külsőleg, hanem belsőleg is áldásos hatást fejt ki ivókúra formájában. Pozitívan hat(hat) főként idült gyomor- és bélhurutban valamint emésztési zavarokban. Ingyenesen fogyasztható a gyógyvizes ivókútból, mely a városban a Rózsakert épületében található és naponta 8.00 és 18.00 óra között kereshetik fel a gyógyulni vágyó betegek és az érdeklődők a szépen kialakított helyiséget. A tófürdő főépületének teraszát dekorálja V. Majzik Mária műalkotása, egy 280 cm magas bronz emlékmű (torzó), mely Szent Andrást ábrázolja a kereszten, pontosan a 38 m mélységben fekvő forrásbarlang felett. Itt időnként felbukkannak a krátert tisztító, karbantartó búvárok. Összehasonlíthatatlanul más érzés és élmény egy természetesen kialakult meleg vizes tóban, tavirózsák, fel-felbukkanó szárcsák, röpködő szitakötők között fürdeni, úszkálni, mint egy kicsempézett falú mesterségesen készült medencében. Így írt erről 1927-ben, Eduard Vilde (1865-1933) észt író, aki idősebb korában betegségeit kúráltatva maga is megfordult Hévízen: 

"Ebben a tóban meghal a bánat, ez a tó a feledés tava." 

Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy Magyarország egyik legszebb helyén, a világhírű gyógyvíz segítségével kúrálhatom a betegségemet.  Csak volt egy kis bökkenő még pedig az, hogy féltem a tó mély vízétől. Hogyan fogom én legyőzni a víziszonyomat? Váratlan segítséget kaptam szobatársam személyében, aki mellém állt, segített, bátorított. Az Ő kíséretével, úszógumival felszerelkezve merészkedtem bele először a vízbe és a kapaszkodónál "lógva" töltöttem el pár percet. Következő évben egy másik szintén barátságos, megértő és segítőkész betegtársam tanácsára hallgatva vásároltam egy pár karúszót. A szanatórium medencéjében való kipróbálás után (biztos ami biztos), meglepődve tapasztaltam milyen felszabadító érzés így mozogni a tó vízében. Most már elmertem engedni a kapaszkodót és szép lassan egyre jobban felbátorodtam. Ma már alig várom, hogy megcsobbanhassak a gyógyvízben. A gyógykezelésem letelte után mindig szomorúan búcsúzom el a tótól, annyira megkedveltem, már az sem zavar, hogy milyen mély és sehol sem ér le a lábam. Pár évvel ezelőtt úgy alakult, hogy a sok törődést amit szobatársaimtól kaptam én is visszasegíthettem valaki másnak. A szanatórium medencéjében az egyik vízitorna alkalmával megpillantottam egy idős hölgyet, aki láthatóan félt a vízben, erősen kapaszkodott a korlátba. (Mintha csak régebbi önmagamat láttam volna.) A torna befejezése után odaúsztam hozzá és elkezdtünk beszélgetni. Beigazolódott a sejtésem.  Megtudtam, hogy csak a családja kedvéért jött bele a vízbe. Megígérte nekik, hogy mindent megtesz a gyógyulása érdekében. Biztattam a saját történetem elmesélésével. Felajánlottam a karúszómat kipróbálásra, amit egy kis gondolkodás után el is fogadott, ha én is ott vagyok vele a medencében. Jó érzés volt látni ahogyan "Marika néni" szép lassan megbátorodik és a korlátot is elmeri engedni. További próbálkozások meghozták a "sikert", boldog mosollyal az arcán mutatta meg mindenkinek a "tudományát". Önkéntelenül is eszembe jutott az alábbi Ige: „...aki mást felüdít, maga is felüdül" (Példabeszédek 11:25).
Évekkel ezelőtt történt meg velem egy másik érdekes eset is. Most is mint mindig izgalommal vártam a szobatársam megérkezését. Várakozásomban nem is csalódtam, nagyon szimpatikus kedves hölgy lett a lakótársam 3 hétre. Nagyon meglepődtünk amikor kiderült, hogy mindkettőnknek a napokban lesz a születésnapja. Szerényen egy kis gyermekpezsgővel és süteménnyel meg is ünnepeltük. Még szép frizurám is lett ebből az alkalomból, mert szobatársam fodrász lévén kicsinosított. Így történt, hogy kórházi szobánk egy röpke időre fodrászszalonná alakult át. "Bettivel" azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot egymással, sajnos csak virtuálisan, mert sok-sok kilométernyi távolság választ el bennünket.  Szomorúan kell megemlítem, hogy bizony Hévíznek fekete napja is volt még pedig 1986. március 3.-án. Teljesen leégett a tó közepén álló  központi fürdőépület, csak üszkös romok maradtak belőle. A tűz az egyik őrizetlenül hagyott szaunából indult ki. Az újjáépítés több, mint 3 évet vett igénybe. 1989 szeptember 8.-án vehették újra birtokukba a vendégek a Tófürdő új épületét. Csendes átadás volt, egyszerűen kinyitották az ajtókat a fürdőzök előtt. Egy kisebb tűzesetet én is átéltem amikor 2007 nyarán újabb gyógykezelésen a városban tartózkodtam. A fürdő kör alakú büfé épülete égett le és semmisült meg a teljes berendezésével együtt. Előző nap még minden rendben volt, emberek ettek-ittak a büfében, másnap viszont lehangoló látvány fogadott lent a tónál. Augusztus 22.-ére virradó éjszaka lángok martalékává vált a pavilon. Már csak a hálóval körülkerített üszkös romokat láthattam, megdöbbentő eset volt, máig emlékszem rá.
 A városban Múzeum és mozi is található, egy közös épületben helyezkednek el: a Fontana Filmszínház és a Helytörténeti Múzeum. Az épület külső falát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész FORRÁS című alkotása díszíti. A régebbi években művész moziként működő vetítőhely üzemeltetése nem volt gazdaságos, ezért felújították. Azóta folyamatosan nő a nézők száma. Ennek köszönhetően a Fontana Filmszínház már évek óta az ország leglátogatottabb vidéki egytermes mozijaItt láttam először a nagy német reformátor, LUTHER életéről szóló filmet. A múzeum az emeleti részen található, állandó kiállításai (A város története, Hévízfürdői emlékek,
Dr. Moll Károly emlékszoba) ingyenesen látogathatóak. Sok érdekes és értékes információval gazdagodtam én is és a tárlatra kíváncsi látogatóknak is hasznos időtöltés, főleg esős napokon.

Hévíz egyik érdekessége egy mozdony kiállított darabja, ami turisztikai látványosságnak számít az Erzsébet királyné utcában. Másik érdekesség az úgynevezett Braille térkép terepasztal, amit a Fehér Bot napján adtak át.  A vak és gyengén látó embertársainkat segítik ezzel is, hogy ezáltal a tavat és környékét kitapogatva ők is felfedezhessék ezt a különleges természeti csodát. Kissé eltávolodva a tótól a Kossuth Lajos utcában megnéztem az új Városháza modern épületét. Északi falát Szent István király nagyméretű színes tűzzománc képe díszíti, mely Morvay László alkotása. A Városháza előtti téren magasodik a Nympha díszkút, ami egyike Marton László számos városban található műveinek. Az utca túloldalán, a városháza épületével szemben Hévíz legújabb, legnagyobb, legmodernebb templomába lehet betérni egy kis pihenésre, hűsölésre főleg kánikulában a hosszú úton visszafelé a szanatóriumba.
A római katolikus Szentlélek-templom, Bocskai János építész tervei alapján készült. Hét égbetörő kék színű tornya már messziről felhívja magára a figyelmet. Az ezer főt befogadó templomban jó akusztikája miatt gyakran rendeznek orgonaesteket, ahol hallhatjuk például Gounod-tól az Ave Mariát és Bach mesterműveinek dallamai is felcsendülnek. Gyönyörű festett üvegablakai Simon Endre festőművész keze munkáját dicsérik, a hévízi polgárok adományainak köszönhetően. Szép napos időben a templom belső tere fényárban úszik a színes üvegfelületek sokasága miatt. Hévíz nemcsak a gyógytaváról és a gyógyiszapjáról híres, hanem arról is, hogy  a város szinte minden pontján található szobor vagy emlékmű.  A teljesség igénye nélkül párat megemlítek, de érdemes a városban nyitott szemmel járni és felfedezni a többi műalkotást is. A Fürdősétányon található szoborparkban a magyar irodalom három nagy alakja kapott helyett: Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel, akiknek mind volt valamilyen hévízi kapcsolata, kötődése. Verseik, írásaik felidézik az itteni fürdői hangulatot.
A Téli-fürdő főbejáratának homlokzatát 1965 óta díszíti a Fürdő-dombormű, Segesdi György szobrász alkotása. Itt néztem meg a Hévízi Pantheont, ahol a város nagyjainak, az itt megforduló hírességeknek, valamint a tóban kutatás közben életét vesztett öt búvárnak az emléktáblája is megtalálható.  Marton László (1925-2008) tapolcai születésű Kossuth díjas, háromszoros Munkácsy-díjas szobrászművész számtalan alkotásával találkoztam
a városban járva, kelve. Városszépítő tevékenységéért méltán  választották a város díszpolgárává. Többek között egyik utolsó munkájaként elkészített saját mellszobrával, ön-portréjától, innen pár lépésre áll
Deák Ferenc, a haza bölcse szobra.  A 220 cm-es alkotás pár centis talapzaton áll. Este a sötétben úgy tűnik, mintha egy magas, kalapos férfi lépkedne át a téren. Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő emlékezetére készült szobrát, a Kossuth Lajos utcában egy hotel bejárata előtt pillantottam meg sétálás közben. A 220 cm széles életnagyságú alkotás, Biedermeier divat szerint öltözött 2 bronz leányalakot mintáz meg élethűen. Festetics Györgyről készült bronz mellszobrával, valamint a súlyfürdő feltalálójaként ismert Dr. Moll Károly orvost ábrázolóegész alakos bronzszobrával is találkoztam a városkában. Az emlékművek közül a hévízi csatorna partjánál található Holocaust Emlékművet említeném még meg amit 2000-ben állították fel az egykori zsidó zsinagóga helyén.


Kedves törzshelyem a délutáni fürdőzés után a Deák téri Átrium üvegteteje alatt megbújó könyvárusító hely. Itt nemcsak a testi-lelki egészséggel foglalkozó gyermekeknek és felnőtteknek szóló könyvekkel találkozhatunk, hanem jó kis beszélgetésre is lehetőség nyílik egy nagyon kedves és barátságos hölgy személyében, akit szintén Gyöngyinek hívnak. Ha teheted ne kerüld el ezt a kis "béke szigetét". Itt kapható többek között kedves folyóiratom is, telis-tele értékes és érdekes cikkekkel, melynek címe: Nyitott Szemmel és a mottója: 'A legjobb védekezés a gondolkodás..." A városban nemcsak tavasszal és nyáron, hanem ősszel és télen is pezsgő élet zajlik, aminek kihagyhatatlan színfoltja a Termelői piac. "Kötelező" program itt körülnézni, ide kilátogatni, a piac egy helyi lakos kezdeményezésére született meg.  A hangulatos piac hetente több alkalommal árusokkal, vásárlókkal és nézelődőkkel telik meg. Kedden és szombaton délelőtt, csütörtökön pedig délután látogatható, a hévízi nagy parkoló mögötti területen. Találkozhatunk itt méztermelőkkel, savanyúság és gyümölcslé készítőkkel, sajt és zöldségárusokkal, régiségkereskedőkkel, szőrmeárusokkal és fajáték készítőkkel is.  A friss kenyeret, házilag készített süteményeket pedig meg is lehet kóstolni vásárlás előtt. Nagyon finom a mákos és a meggyes rétesük is, szobatársamnak, Erzsikének is vittem belőle, így ezt ő is megtudja erősíteni! Mesteremberek is kínálják portékájukat: cserépedényeket, kosarakat, kézi készítésű szappanokat, frissen sajtolt növényi olajokat. A  piacon az egészséges életmód kedvelői is számtalan jó minőségű vegyszerektől és adalékanyagoktól mentes készítmény között válogathatnak kedvükre. Vásárlásunkkal támogatjuk a helybéli és a környékbeli termelőket, ráadásként még az egészséges életmód pozitív hatásait is élvezhetjük. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Télen a jégpálya is itt kap helyet.
Ha már kifürödtük magunkat a tóban és kigyönyörködtük magunkat a városka látnivalóiban, ne felejtsünk el kilátogatni az Egregyi városrészbe. A piros vagy a fehér színű városnéző kis vonattal, a DOTTO-val is megközelíthető az Egregyi szőlőhegy, az Árpád-kori Szent Magdolna templom és az azt szorosan körbeölelő temető. Festő ecsetjére kívánkozik  a kilátás a környező dombokra. A templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, így eredeti, középkori hangulatot árasztanak magukból a szokatlanul vastag falak. Építésének ideje nem ismert, valószínűleg a XIII. század második negyedében építhették. Ez a templom egyike a három még álló 13. századból származó Balaton körüli templomok egyikének, a felsőörsi és a tihanyi altemplom mellett. A templomban vendégkönyvet helyeztek el, ami bejegyzéseimnek köszönhetően is nagyon hamar betelik, bizonyítva, hogy milyen sokan felkeresik ezt az aprócska, ódon templomot.
Hálás vagyok az isteni gondviselésnek, amiért évente lehetőségem van itt gyógyulni, pihenni és újult erővel térhetek vissza hétköznapi életemhez. Ezzel kapcsolatban mindig eszembe jut Johan Ludvig Runeberg, 19. századi finn származású költő, Paavo gazda című versének egy sora: „Megpróbál, de el nem hagy az Isten”.                                              

A cikkben említett versek itt olvashatóak: Johan Ludvig Runeberg, Paavo gazda http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/johan-ludvig-runeberg-paavo-gazda.html
Szabó Lőrinc: A tó reggel
Hogy füstöl a csúzölő csodató
sárkánytúrta büdössár-krátere
a téli fák közt! Hogy száll ég fele
a kék víz, a bolond víz! Mintha hó
pelyhezne, fölfelé, vagy illanó
ingét tündérraj vetné szakadatlan
(bujkálva persze, mert máris amott van,
mikor szinte itt látod villanó
habtestüket)... Hogy játszik, imbolyog
lassan s puhán a fehér pára! Hogy
böfög s foszlik a végtelen táj!
Rőt lótusz a vízen, zöld levelén a
nyarat vartyogja kollégám, a béka,
s a parton még vacog a február.
További itthoni útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

DanyiDenesDezso2020. június 20. 06:14

Szerencsésebb vagy tőlem, kedves Gyöngyi, mivel csak egyszer voltam friss házasként Hévizen 1986. elején.
Ahogy odaérkeztünk, kapásból meg is fürödtünk - s ezt nagyon jól tettük - mert másnap ama szomorú hírre ébredtünk, hogy leégett a fürdő egész faalkotmánya... Hitetlenkedve suhantunk ki megnézni. Elképzelheted a szmájlinkat, ami még lejjebb görbült volna, ha 1x se fürödtünk volna meg a tóban.
Leírásod csodás élményt nyújtott, annyi új élménybe vontál be, mintha sose jártam volna ott!
Köszönettel, Dénes