Egy rendhagyó Földkörüli utazásról...

Képes beszámoló egy rendhagyó Föld körüli utazásról...(Látogatás a Nyíregyházi Állatkertben)

Saját fotóimmal illusztrált változat ezen a linken megtekinthető: https://abekessegszigete.blogspot.com/2017/05/harmati-gyongyi-kepes-beszamolo-egy_22.html
                                                                                     
     Gyermekkorában és persze későbbi életszakaszában is szinte mindenki eljátsz(hat)ott már azzal a gondolattal, hogy milyen jó lenne körülnézni a nagy világban. Bejárni ezt a csodálatos Kék Bolygót, látni a Sarki fényt, a hatalmas óceánokon, tengeren lenyugvó és a felkelő nap aranyló sugarainak csillogását és még ki tudja mennyi csodálatos dolgot. Ez az elképzelés, álom csak nagyon keveseknek és nagyon ritkán adódik meg az életben. De talán mégis van egy lehetőség, hogy ez valóra válhasson! Talán mégsem kell lemondani világjáró terveinkről, ezt sejteti ennek a kis írásnak a címe is. Most nem egy szokványos vagy annak tűnő Föld körüli utazás élményeit, tapasztalatait szeretném megosztani, hanem egy olyan Föld kerülő túráét, amin útlevél és vízum igénylése nélkül is részt vehetünk és nem  kell  hosszú-hosszú órákat egy repülőgépen a levegőben eltölteni. Megtehetjük ezt a világkerülő utat itthon a saját kis hazánkban, annak is pontosabban az Észak-alföldi régiójában található városában, melyet Nyíregyházának hívnak. Remélem ennyiből már könnyen kitalálható, hogy egy különleges, európai szinten is ismert és elismert Állatpark határain belül kalandozunk Bolygónk földrészei között. Utazásunkat, Húsvét után, április utolsó hetére időzítettük. Tervünk majdnem meghiúsult, egy váratlan és szokatlan hideghullám érkezése miatt, ami erőteljes havazással párosult. Indulásunk napjára megenyhült az időjárás,  így szép napsütéses, de hűvös időben útnak indultunk.  Lakóhelyünktől Nyíregyháza, illetve  annak üdülőparadicsoma  Sóstógyógyfürdő  több, mint 400 kilométerre található.                Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 3 országgal határos: Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával.  Az ország hetedik legnagyobb városának lélekszáma megközelíti a 120 000 főt. Rendkívül vonzó turisztikai célpont. Nyíregyházát átszeli egy érdekes nevű kanális, mely az indiai kontinens szent folyója után a GANGESZ nevet kapta, hivatalosan pedig az Érpatak-főfolyás névre hallgat.  A város híres szülöttei, közül a legismertebbeket szeretném megemlíteni: Benczúr Gyula festőművészt, Váci Mihály költőt. Krúdy Gyula írót, a "Sóstó szerelmesét" aki a város posztumusz díszpolgára.  Sóstógyógyfürdőt Krúdy írásaiban gyakran paradicsomként emlegette.  Sétautak  az  állatkertben... Az Állatkert Nyíregyházától 5 km-re a festői szépségű sóstói üdülőövezetben,  egy tölgyerdő mélyén,  háborítatlan természeti környezetben  éli mindennapi életét.  A kezdetekben, 1974-ben még jóval kisebb területen, jóval kevesebb állattal rendelkezett a "Nyíregyházi Vadaspark" néven megnyílt létesítmény.  Később, 1996-ban,  a Vadaspark neve  "Nyíregyházi Állatkert" -re változott és kezdetét vette  egy gyors ütemű fejlődés. Világrészek szerinti bontásban végigjártuk, bebarangoltuk a Földet, megfigyeltük milyen sokszor számunkra extrém körülmények között élnek az állatok a világ legkülönfélébb vidékein.  A sokszínű teremtett állatvilág több mint 500 fajának,  több mint 5000 egyedével találkoztunk szinte "testközelben",  közöttük olyan ritkaságokkal, különlegességekkel is mint a fehér tigris, az afrikai elefánt, a komodói varánusz, az indiai orrszarvú, a jegesmedve, a homoki tigriscápa, és a nyugati síkvidéki gorilla.  Érdekességként megemlítem, hogy amíg Magyarországon az egy főre jutó éves hús fogyasztás: 55,7 kg, ezzel szemben itt Nyíregyházán 1560 kg! Hogyan oldható fel ez a látszólagos ellentmondás? Talán nem meglepő, de az Állatkert Pamír nevű szibériai tigrisének húsfogyasztása alapján számították ki,  így kevesebb nem is lehet!  
     Ennyi bevezetés talán már elég is lesz, kezdődjön a várva várt UTAZÁS!!!!  Az Állatpark kapujában egy kis dombocskán álló, bronzból készült Zsiráf család hívta fel magára a figyelmünket, muszáj volt megállni és készíteni egy fotót emlékbe. A szobor alkotója ORR LAJOS, a  hosszú nyakú állatok 2001 óta őrzik  a ZOO kapuját.   Első utunk a ZÖLD PIRAMIS-hoz vezetett. Ebben az egyedülálló létesítményben, 4000 négyzetméteren, 3 szinten Ócenárium és Esőerdőház került kialakításra.   Az Ócenárium bejárata előtt egy érdekes napóra és egy látványos szökőkút,  bent az épületben  pedig egy bálna csontváza fogadott bennünket.  Megkezdődött a kalandozásunk a változatos élővilágú  ÁZSIA és INDONÉZIA  tájékain.   A Zöld Piramis föld alatti szintjén az Indiai-óceán színes, mozgalmas élővilágát csodáltuk meg a különleges formájú akváriumokban.  A méreteivel is lenyűgöző  500.000 literes akváriumban egy üvegfolyosóban  (cápa-alagút) haladva zavartalanul figyeltük meg a körülöttünk, illetve a fejünk felett békésen úszkáló halakat, cápákat. A hatalmas kiterjedésű Indiai-óceán emberek számára láthatatlan mesés és gazdag víz alatti birodalmában cápák,  ráják, óriás sügérek,  korallok (virágállatok) és sok más érdekes, furcsa külsejű vízi élőlény, mint például tűzhalak, csikóhalak, bohóchalak, murénák élik  titokzatos életüket. Hihetetlen látvány és óriási élmény az üvegfalakon keresztül megfigyelni a vízi lények életét, látni a színes korallok finom hullámszerű mozgását, a kisebb halak vidám, fürge  ide-oda cikázó mozgását a vízben.
         Önkéntelenül is eszembe jutottak az alábbi zsoltárigék:   "Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.  Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.  Amott gályák járnak s cethal, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
(Zsoltárok 104: 24-26)  Egy héten kétszer, hétfőn és pénteken délelőtt cápaetetés színesíti a programot. Érdeklődve figyeltük a különleges látványt ahogyan a 2 méteres homoki tigriscápa villámgyorsan elfogyasztja tengeri halakból álló reggelijét az üvegfalú alagútban, amit a gondozója egy 4 méter hosszú végén csipesszel ellátott rúdon át adagolt a tengeri ragadozóknak. Minden héten búvárok is lemerülnek az akváriumba, hogy megtisztítsák annak üvegfalát.  Az Ócenárium fölötti szintekre épült a dzsungel hangulatot árasztó esőerdőház. Komodói sárkánygík...(Sóstó-ZOO fotója)Az impozáns méretű és rendkívül furcsa megjelenésű sárkánygyík tenyészpár is itt látogatható meg. A komodói varánusz a legnagyobb termetű  gyíkfaj, nyála mérgező, ritka tulajdonsága, hogy képes szűznemzésre. Indonézia bankjegyeiről, pénzérméiről és postabélyegeiről köszön vissza ez a furcsa  élőlény.  Itt az esőerdőházban élnek a legnagyobb testű fán élő állatok, az orangutánok is.  RUTI a 4 éves borneói orangután és apja: GURU. Testüket  hosszú vörös szőrzet borítja és karjaik, fán élő életmódjuk miatt lényegesen hosszabbak a lábaiknál. Esőerdőház kis részlete... A ZÖLD PIRAMIS különleges üveg tetőszerkezettel rendelkezik. Ugyanolyannal, mint a híres pekingi Nemzeti Olimpiai Stadion, ismertebb nevén "MADÁRFÉSZEK". Az óriási zöld növények között  aprócska fahidakon és függőhídakon közlekedtünk. A rendkívül magas páratartalom miatt teljes a dzsungelérzet. Ezt az élményt teszi teljessé a mennydörgés és villámlás hangja valamint a tíz méteres magasságból lezúduló vízesés látványa, mely cápaharcsáktól hemzsegő tavacskába torkollik.   

A ZÖLD PIRAMIS melletti sétaúton  egy barátságos, kíváncsian érdeklődő állatnak az  Ázsiai kiskarmú vidrának (törpevidrának) található a rezidenciája. Ő a  vidrák között a legkisebb termetű ragadozó. Furcsa tény, de a kis vidrák nem született úszók hanem  anyjuk szoktatja vízhez és tanítja meg őket úszni. Ázsia mocsaras vidékein élnek. Nálunk itthon, Magyarországon is élnek vidrák. Gyermekkorom egyik kedves állattörténete jutott eszembe róluk, FEKETE ISTVÁN: LUTRA, egy vidra regénye című könyvéből. Akik a  múlt század 50-es éveinek a végén  születtek, köztük én is, azok nagy valószínűséggel  Fekete István (1900-1970) ifjúsági és állatregényein nőttek fel. Ilyeneken, mint például a sokak által jól ismert Tüskevár, Téli berek, Kele a gólya, Bogáncs a pásztorkutya, HÚ a bagoly és talán a legismertebb a rajzfilmben is szereplő rókakölyöknek, VUK-nak a történetein.     
        ÁZSIA tájain való kalandozásom utolsó pár száz méterét egy KIZIL névre hallgató kétpúpú (baktrián) teve hátán utazva tettem meg.  A kétpúpú teve Ázsia középső részének lakója,  míg az egypúpú teve (dromedár) Afrikában él. A tevék teljes mértékben alkalmazkodtak a sivatagi élethez,  az orruk és a fülük becsukható, így védekeznek a homokviharok ellen.  Hosszú ideig kibírják táplálék és víz nélkül. A hátukon található púpban nem vizet, hanem tartalék-tápanyagot raktároznak zsír formájában. Ez után a kis rövid ideig tartó "tevegelés" után  már értem, miért is hívják a tevét a sivatag hajójának, kissé imbolygó közlekedési eszköz.  
        Az állatkert szépen kialakított, széles, virágos sétaútjain keresztül kényelmesen végigbarangoltuk a kontinenseket. Igényesen elrendezett sziklakertek, egy illatkert és kaktuszok, agávék, virágok tömkelege fogadott bennünket. Most nyílik a két legkedvesebb virágom is, a  sötétlila fürtös gyöngyike és a csupa finomság, csupa titok gyöngyvirág is.  A zöld fűben elszórva sárga nárciszok és rózsaszín virágruhájú jácintok integetnek felénk. Az állatparkban szabadon és otthonosan tipegnek a látogatók között a vadkacsák, tyúkok és méltóságteljesen járkálnak az őket kísérő  kakasok is.  Találkozhatunk a ZOO területén még szobrokkal is, mint pl.
a bronzból készült életnagyságú ORRSZARVÚ  szoborral, mely Balogh Géza alkotása és 2000 májusa óta  őrzi az Orrszarvú-ház bejáratát. Az orrszarvú, régies elnevezéssel rinocérosz az állatvilág nehézsúlyú bajnokai közé tartozik. Emellett még a parkban egy PÁVA-szobor és a Viktória-házban pedig egy Tukán madarat ábrázoló kisebb szobor is látható.  Nemcsak az Ócenárium előtti terecskét, hanem  a fehér tigrisek territóriuma melletti  virágos kis tavacskát is díszíti egy kisebb szökőkút.  

 Földgolyónk távoli és legkisebb kontinensének, AUSZTRÁLIÁNAK tájain időzve  ugráló, erszényes állatokkal is találkoztunk: a kisebb termetű Bennett-kengurukkal és a Vörös bundájú Óriáskengurukkal.  Ezeket a mókás  állatokat a nyelvújítás korában az ugrány, górugrány szavakkal  írták le.  A kenguru szót először egy magyar orvos, Földi János alkalmazta  ezekre a különös állatokra 1801-ben.  A vidék jellegzetes, emblematikus állatai még  a kengurukon kívül a vörös bundájú dingók (ausztrál vadkutyák) és a színes tollruhás papagájok mellett egy érdekes, nevetésre hasonló hangot kiadó madár is, a  legnagyobb testű jégmadár-féle, a Kacagójancsi (Kokabura).  Ausztrália jellegzetes növényei közül a gyógyhatású  illóolajat tartalmazó  eukaliptusz és teafa is látható az óriási kaktuszokkal körbeölelt Ausztrál-házban.  Sétánk közben barátságot kötöttünk egy beszélő vagy inkább köszönő kakaduval is.Tollas barátunk: 
A Nagy Sárgabóbitás Kakadu egy csinos hófehér tollazatú madár szép kénsárga bóbitával a feje tetején. Élőhelyén őrszolgálatot teljesít, társait veszély esetén disznóvisításhoz hasonlítható hanggal riasztja.  Nézelődésünk közben többször is  ránk köszönt: - „HELLO”, "HELLO" - mondogatta, miközben  kíváncsian méregetett bennünket.  Ezek szerint átmentünk a vizsgán és  nem nézett bennünket ellenségnek ezért köszönt ránk ilyen barátságosan. Másnap is arra sétáltunk és akkor is üdvözöltük egymást. Érdekességként említem meg, hogy amikor Cook kapitány emberei Ausztrália földjére léptek, ezt a madarat pillantották meg elsőre.                
               
 A parkban sétálgatva egy  fatáblára bukkantunk, melyre ezt a régi indián bölcsességet festették:  "Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető."  Mai világunk profithajszoló mentalitására  rávilágító sorokról  eszembe jutott egy másik idézet, amit Konrad Lorenz (1903-1989) osztrák zoológus,  etológus,  A civilizált emberiség nyolc halálos bűne c. könyvében olvastam.  
              "Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető természetet elvakult és önző módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát.   Amikor ezt majd gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már késő lesz."Napjainkra felgyorsult a fajok kipusztulása, de nem a természeti katasztrófák következményeként, hanem sajnos az emberek avatatlan és illetéktelen  beavatkozásának hatására. Számos állatfajnak az Állatkert az utolsó menedéke, ahol nemzetközi összefogással próbálják megmenteni és szaporítani őket. Ehhez az Európai Fajmegőrzési programhoz(EEP) csatlakozott a Nyíregyházi ZOO is, jelenleg 60 veszélyeztetett illetve kritikusan veszélyeztetett állatfajt tartanak és szaporítanak itt sikeresen.  Milyen szomorú, hogy már védeni kell az állatokat saját magunktól. Sok állatfaj mára teljesen kihalt vagy a pusztulás szélére sodródott.
Erre a sorsra jutottak  Fiam kedvenc állatai, a legnagyobb méretű ragadozó macskafélék, a csíkos bundájú TIGRISEK is.  A tigrisek 9 alfajából mára már 3 teljesen
ki is pusztult, nem találkozhatunk többé velük, és a többi  faj is rendkívül veszélyeztetett. Itt a ZOO-ban láttuk a legnagyobb  termetű szibériai, a legkisebb  testméretű szumátrai, a SANDOKÁN névre hallgató maláj  és a világoskék szemű  fehér tigrisek gyönyörű szép egyedeit. A  fehér tigris nem albínó, hanem a tigrisek egy ritka színváltozata. A természetben nagyon ritkán fordul elő, mert feltűnő színezetű bundája miatt kicsi az esélye a túlélésre.

     DÉL-AMERIKA növény és állatvilágát bemutató Viktória-házban élnek többek között olyan páncélos hüllők, mint a kihalás szélén álló kubai krokodil és a hatalmas méretű mississippi aligátorok.  Egy látványos üvegfolyosóban haladva akvaterráriumok-ban  a dzsungelszerű  növények között színes halak és ritka hüllők találnak élőhelyet. Ez az épület a csodálatos színekben pompázó arapapagájok és egyéb madarak mellett olyan különös élőlények otthona, mint pl.: sörényes hangyász, csupasz turkáló, Geoffroy-macska, legyezős koronás galamb pár,  és az aprócska Tamarin majmocskák többféle változata.
                 
Földünk 2. legnagyobb kontinensét  a változatos  élővilágú  AFRIKÁT, egy cölöpökön álló ún.: Tarzan ösvényen keresztül fedeztük fel. Itt laknak a békésen kérődző mozgó kilátótornyok a  zsiráfok, páviánok, antilopok, a "csíkos pizsamás" zebrák, oroszlánok, és a leggyorsabb szárazföldi ragadozók, a gepárdok. Itt döbbentünk rá arra is, hogy Földünk legnagyobb és legerősebb szárazföldi emlős állatai, az afrikai elefántok a valóságban  milyen hatalmasak. A nagy fülü, hosszú ormányú elefántbikák magassága közel 5 méter, hossza 8 méter és átlagosan 6 tonnát nyomnak. Megtudtuk, hogy az Állatkert elefántbikája, JACK az európai fajmegőrzési program keretein belül a faj sikeres fenntartása érdekében vándorútra kelt és egy időre a Baseli Állatkert és az ottani elefánttehenek vendégszeretetét élvezi. Európa Állatkertjeiben sajnos nagyon kevés a nemző képes afrikai elefántbika ezért szükséges  időnként utaztatni az állatokat.  Jack itthoni párja a KWANZA névre hallgató elefánttehén ismét vemhes, így egy ideig tudják JACK-et itthon nélkülözni. Reméljük Svájcban is születnek elefántborjak.  Pingvin kolónia....
                              Miután a Földet már keresztbe-kasul bejártuk, még hátra van egy villámgyors látogatás az extrém időjárású  SARKVIDÉK-ekre.  A 2 sarkvidék között a leglényegesebb különbség, hogy amíg a déli sarkvidék (ANTARKTISZ, a leghidegebb kontinens) jege alatt szárazföld van, addig az északi sarkvidék (ARKTISZ) vízen úszó hóból és hatalmas kiterjedésű jégmezőből áll, itt található a Jeges-tenger. Az Arktisz egyik meghatározó állata a jegesmedve, a jégmezők vándora, akár napi 70 km-nyi távolságot is megtesz élelemért kutatva.  A ragadozó életmódot folytató állatoknak nagyon jó hőszigetelő a bundájuk. A jegesmedvék a havas tájban szinte láthatatlanná válnak, de fekete orruk elárulja őket a nagy fehérségben. Egy régi eszkimó legenda szerint, amikor a jegesmedvék a fókák felé lopakodnak, a mancsukkal eltakarják az orrukat, de ezt a viselkedési formát még nem sikerült igazolni. Az Antarktisz a különös testalkatú röpképtelen, szárnyukat a vízben evezésre használó madarak birodalma, ők a  fekete-fehér elegáns frakkot viselő pingvinek. Az Északi-sarkvidék és a Déli-sarkvidék egymástól több, mint 20.000 km-re fekszik. Az ott élő állatok egymással a valóságban nem találkozhatnak, de itt az állatkertben egymás közvetlen közelében élnek.  Fóka tréning...                                A jegesmedvék és a pingvinek közvetlen szomszédságában élnek még az oroszlánfókák, akik a mi és a látogatók nagy örömére naponta tréningeznek, egy ilyen alkalmat sikerült nekünk is megnézni. Bámulatosan ügyesek, fürgék és játékosak voltak, láthatóan ők is élvezték a játékot és az ügyességi feladatokat.   A 180 kg-os kaliforniai oroszlánfókák: GINO és LEON vidáman lubickolnak óriási akváriumukban, láthatóan nagyon jól érzik magukat. Napi menüjük 10 kiló tengeri halból áll. A már meglévő feladatok gyakorlása mellett folyamatosan újabbakat is elsajátítanak. Ezek a látványos show-elemek nemcsak a látogatók elkápráztatását szolgálják, hanem nagy mértékben megkönnyítik az esetleges állatorvosi vizsgálatok elvégzését, így ezek a született búvárok önkéntes "véradók" is egyben, ha szükséges egy vérvizsgálat. A tréningek általában 20 percig tartanak és egy újabb gyakorlat betanítása pedig kb. egy hetet szokott igénybe venni. A rendkívül intelligens állatokkal pozitív megerősítéssel dolgoznak, ez azt jelenti, hogy haldarabokkal jutalmazzák őket egy-egy jól sikerült gyakorlat után. Gino ügyesebben zsonglőrködik a labdával, Leon pedig gyors, amit mi is megfigyeltünk. A két 11 éves "öregfiú" fóka után megérkezett a tündéri 2 éves Franci névre hallgató fóka is, ő annyira élvezte a bemutatót, hogy még a tréning befejezése után is produkálta magát, mintegy ráadásként jutalomfalat adása nélkül is.  Arapapagáj bemutató...
        Itt a ZOO-ban nemcsak fókákkal, hanem  szép színes tollazatú egzotikus  arapapagájokkal is tartanak bemutatókat.  Bájosan, ügyesen, de néha vonakodva teljesítik az előre betanult, begyakorolt  feladatokat. Az arapapagájok a legnagyobb testű papagájok. Szépségesen elegáns megjelenésűek és intelligens díszmadarak.  Velük is ugyanaz az a fiatalember és fiatal hölgy foglalkozik, mint akiket már a  fókás bemutatónál megismertünk.  Harley és Davidson névre hallgató tollas barátaink  elkápráztattak bennünket  tudományukkal, nevükkel ellentétben  azonban nem motoron érkeztek.  A madarakkal is pozitív megerősítéssel dolgoznak, magvakkal jutalmazzák  őket egy-egy jól sikerült feladat elvégzése után.  A  gondozóik kézmozdulatokkal irányítják őket nagyon sok türelemmel  és szeretettel  viszonyulnak hozzájuk.  
     Lassan véget ér az utazásunk, szűkebb pátriánk felé közeledve  EURÓPA illetve a KÁRPÁT-MEDENCE flórája és faunája már ismerősebb számunkra.  Ez a gyűjtemény képezte a mai Állatkert előtti Vadaspark  állatvilágát.  A  közel egy hektárnyi területen lévő Medveerdőben jelenleg egy barnamedve pár él. A magyar  PARASZTUDVAR-ban a főhelyet egy parasztház foglalja el, ablakaiban piros muskátlik virítanak. Az épületet  istállók és ólak veszik körbe, ezekben  élnek az embert körülvevő háziállatok. Ilyenek például a házityúk, házilúd, házimacska, házinyúl, házibivaly, pulikutya,  egy játékos, fürge törpekecske család, egy pár napja született kis bárány, őshonos, törvényileg védett mangalica (zsíros disznó). A baromfiudvar elmaradhatatlan lakója egy nagy testű madár, az Amerika felfedezése után Európába kerülő házipulyka. Találkoztunk még az Alföld büszkeségével a  törvényileg védett háziállatok egyikével, a Magyar szürke marhával is, melynek húsa oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) nyilvántartott. Megfestette ezt az  őshonos, szilaj, szívós, nemes állatot nagyszabású körképén Feszty Árpád. Egy kihelyezett automatából eleséget is lehet vásárolni és kézből megetetni az állatokat. Igazi tanyasi hangulatot árasztott magából ez a mikrovilág, különösen a városban élő embereknek és vidéki, falusi nagyszülők, rokonok nélkül felnőtt gyermekeknek érdekes, érdemes és hasznos felkeresnie, még ha csak egy kis rövid időre is. 
       Magyarországon egyedülálló módon a Nyíregyházi Állatpark saját szállodával rendelkezik, melynek neve nagyon találóan: HOTEL DZSUNGEL.   A szálloda a Sóstó partján áll és  közvetlen összeköttetése van az Állatkerttel, szabadon lehet ki és bejárni a nyitvatartási idő alatt ingyenesen. Miután végigjártuk a kontinenseket és visszaérkeztünk kiindulási helyünkre kicsit körülnéztünk Sóstón. SÓSTÓ elnevezés tulajdonképpen egy keskeny földnyelvvel elválasztott két kisebb sós vizű, szikes tavat foglal magába, az egyik csónakázó tóként a másik pedig népszerű fürdőhelyként funkcionál. A tavakat szépen kialakított utakon körbe lehet sétálni, futni, vagy biciklivel körbetekerni és még a horgászoknak is marad helyük. A csónakázó-tóban egy kis sziget is található, melyet fahídon keresztül lehet megközelíteni, közepén egy  "Napozó" hölgyet ábrázoló szobrot láthatunk, mely Kincses Mária alkotása.  Virágokkal, szökőkutakkal tarkított hangulatos parkban több szobrot is felfedezhetünk, mint például a "Fekvő nő" és az "Álló nő"-t ábrázolókat. Itt áll a Krúdy Gyuláról elnevezett, 1911-ben épült, eklektikus stílusú műemléképület, a KRÚDY-VIGADÓ, most újra régi pompájában láthattuk a nemrégiben gyönyörűen felújított épületet. A Vigadó előtt  magasodik a "Korsóvivő" egész alakos bronzszobra, mely Halmágyi István alkotása és egyben Sóstó legrégebbi szobra is. A sóstói gyógyfürdő mellett a  régi idők hangulatát idéző,  alpesi stílusban  épült SVÁJCI-LAK  épületében lakott  BLAHA LUJZA, a nemzet csalogánya is és KRÚDY GYULA, Sóstó szerelmese is.  Mindkettőjüknek a szobra szintén látható a parkban. Különösen érdekelnek a köztereken felállított, kihelyezett  művészi alkotások, szobrok és a környezet egymásra hatása, egymásra találása. Számomra a szobrok az anyagba (fába, kőbe, fémbe) zárt időtlenséget, a művész által megragadott pillanat megtorpanását jelenítik meg.  A Vigadó, a Svájci Lak és a Fürdőház szomszédságában a park fái között nyúlik az ég felé  a ma már ipari műemléknek számító  nyolcszögletű VÍZTORONY, melynek tetejében kilátó, aljában pedig egy rendkívül kedvelt fagylaltozó működik. Aki nyáron megszeretné kóstolni a finom és különleges ízesítésű fagylaltokat,  annak bizony türelmesen kell várakoznia az előtte kígyózó hosszú sorokban. 
                                                   
       Hatalmas élményekkel gazdagon, testileg, lelkileg és szellemileg is felfrissülve érkeztünk meg. Az úton hazafelé azon gondolkodtam, hogy micsoda felelősséggel tartozik az ember a rá bízott  Földért és a rajta lakó élőlények sokaságáért. Vajon tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel?  Tudomásul kéne vennünk, hogy a folyamatos növekedés egy nem növekedő bolygón lehetetlen! Ezt értette meg Denis Hayes, egy  amerikai egyetemista, aki a  történelmi jelentőségű  mára már közismert  FÖLD NAPJA mozgalmat megalapította.  1970 ápr. 22.-én a mozgalom elindításakor több, mint 25 millió amerikai csatlakozott hozzá. 1990-ben világméretűvé váló mozgalomnak Hazánk is a tagjai közé tartozik. Ezen a napon fákat ültetnek, rajzpályázatokkal, környezeti vetélkedőkkel, patak, erdő és falutakarítással  hívják fel az emberek figyelmét  erre a mindennél fontosabb közérdekű eseményre. A Föld napja testvérünnepe a MADARAK és FÁK NAPJA, mely 1902-ben a híres magyar ornitológus Chernel István kezdeményezésére jött létre, minden év május 10.- én emlékezünk meg védendő értékeinkről. Az idei év (2017) madara a színpompás TENGELIC és az év fája a VADALMA. Ezekkel a kezdeményezésekkel próbálják az emberek figyelmét felhívni 2017-ben is a természet szépségeire, az élőlények sokféleségre és annak védelmére.  Jó lenne, ha nem kampányszerűen  1-1 nap figyelnénk, óvnánk, védenénk az életet, a magunkét és a másokét is, hanem minden napunk egy FÖLD NAPJA lenne!!!  Jó, ha tudatosítjuk magunkban a Föld nem a miénk, csupán kölcsönkaptuk gyermekeinktől és unokáinktól és egy napon el is kell számolnunk tetteinkért illetve mulasztásainkért!!!
                                                                                                                                                    Harmati Gyöngyi
                                                                                                                                                                 S.D.G.

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne... (részlet)http://abekessegszigete.blogspot.hu/2015/02/konrad-lorenz-civilizalt-emberiseg.html

Ghandi: A kapzsiságról...http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/csak-kapzsisagat-nem.html

További itthoni útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29

















































































...