Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Két kiegészítés
HanyeczKaroly• 2018. június 10. 11:47
2.
Van itt még egy nagyon érdekes kérdés, ami elől nem lehet kitérni. Hol van az a puszta, amiről a Jel 12,14-ben olvasunk? "De adaték az asszonynak két nagy sasszárny, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig, és az időnek feléig."Olyan meseszerű ez az egész. Hogyan lehet komolyan venni? Szerintem ha ez Isten terve, akkor nincs akadály, meg fog valósulni. Nem okozott Atyánknak az sem problémát, hogy népét negyven évig táplálja a sivatagban. Mannával etette őket, és mindig volt elég vizük. Nem megoldhatatlan a feladat.
Ám van itt egy kijelentés, ami nagyon elgondolkodtató. "Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és azokat, a kik abban imádkoznak." (Jel 11,1) Ezek szerint nem minden megtért zsidó kerül a pusztába, hanem egy kisebb csoport Jeruzsálemben teljesít szolgálatot a templomhegyen? Milyen különös, hogy a Krisztus hitére jutó izraeliták is hogyan ragaszkodnak ehhez az épülethez, pedig az az Antikrisztussal szövetségben épült fel. Isten számára is fontos, hogy a 3,5 éves nagy nyomorúság alatt a Fenevad ne tudja elfoglalni ezt a szent helyet. Mint láttuk a két tanubizonyság fogja védelmezni. Szinte elképzelhetetlen, hogy a mindent uraló Antikrisztus nem tud meghódítani egy ilyen kis földterületet.Mégis kik lehetnek a templomban imádkozók? A megtért zsidók elragadtatásakor választja ki őket Isten erre a feladatra az 1260 nap elején? Vagy a később megtérő zsidók is védelemre lelhetnek ott, mint ahogy erről már írtam korábban? Egyáltalán lesznek még később megtérő izraeliták, vagy aki nem tért meg eddig az elragadtatásig, az később sem fog? Kíváncsi az ember, de kijelentés nélkül csak találgatni lehet.Ennek az elragadtatásnak is a Krisztusba vetett hit lesz az alapja. Ők pecsételtetnek el, ők kerülnek védettségbe a nagy nyomorúság ideje alatt.Végül szeretnék még egy érvet felhozni a két csoport azonossága mellett. A Napba öltözött asszonyról a Jelenések könyve tizenkettedik fejezetében olvashatunk. Itt értesülünk az 1260 napos elragadtatásról is. Fontos, hogy mi történik ennek az időszaknak az elején és a végén. Pontosan erről tudósít minket János, amikor a 144000 elpecsételtről ír. A 7. fejezet a kérdéses időtartam elejéről szól, a 14. fejezet pedig a végéről. Itt az elpecsételésről olvashatunk, ott pedig együtt vannak Jézussal a Sion hegyén.Kérem, gondoljanak bele a következőbe: ha nem lenne azonos a Napba öltözött asszony és a 144000 elpecsételt, akkor elvarratlanul maradna egy szál a történetben. Megkérdezhetnénk: mi történik a Napba öltözött asszonnyal, amikor letelik az 1260 nap? Lehetséges, hogy megválaszolatlanul maradna ez a fontos kérdés? Nem! János a 14. fejezetben a 144000 elpecsételten keresztül mutatja meg a boldog végkifejletet.
HanyeczKaroly2023. április 4. 10:27
Kedves Dénes Testvérem!
Hatalmas öröm számomra, hogy megtisztelsz azzal, hogy komolyan foglalkozol dolgozatommal!
Nem siettetlek semmiképpen a véleményformálásban. Gondold át alaposan a különféle elgondolásokat. Nem sürget semmi. :) Isten vezessen az úton, és tényleg bármi kérdés merül fel, írd meg, hogy megbeszélhessük.
Nagyon szépen köszönöm, hogy elküldted Thefilusz írását! Olvastam már korábban, és nagyon sokat tanultam Tőle. Próbáltam felvenni a kapcsolatot Vele, de sajnos valami miatt már nem figyeli a hozzászólásokat. Aggódom Érte: mi lehet e hallgatás oka? Kértem, olvassa el az én elképzelésemet, és írja meg véleményét, de sajnos nem érkezett válasz.
Nagyon szimpatikus ember Ő. Olyan nagy odaadással járt utána ennek a fontos kérdésnek. A harag előtti elragadtatás elméletét (pre-wrath nézet) tartja igaznak, és nagyon szimpatikus az a szerénység, ahogy kifejti döntése okait. Komoly elmélyültséggel nézett utána a tanításoknak, és mindaz, amit a pretribulációs elméletről mond, mind pedig az, ahogy a harag előtti elragadtatás elméletét kifejti nagyon tanulságos.
A harag előtti elragadtatás hívei szerint az elragadtatás a hatodik pecsét feltörésekor lesz valamikor az utolsó hét éves időszak második felében. Én viszont úgy gondolom, hogy a hatodik pecsét feltörése korábban lesz, a hét éves időszak közepe előtt lévő harminc nap alatt valamikor. A másik lényeges eltérés, hogy szerintem az elragadtatás nem a hatodik pecsét feltörésének idejére esik, hanem később, a hetedik trombitaszó után valamikor, a hét év leteltét követően. Meg vagyok róla győződve, hogy ebben a kérdésben nekem van igazam, de elképzelhető, hogy mégsem. Nem mondom magam tévedhetetlennek :). És ami a legfontosabb: tévedni emberi dolog. Nyitottnak kell lenni minden felvetésre, nem lehet hátradőlni megmakacsolva magunkat.
Szívből kívánom, hogy Isten vezessen a további tanulmányozás útján. Maga az érdeklődés is felettébb dicséretes és megtisztelő.
Maradok testvéri szeretettel és barátsággal: Karcsi
DanyiDenesDezso2023. április 4. 04:02
E blogodba másolt Theofilusz-féle szócikk nem az én véleményem Karcsi, csak egy másik, hivatásos szakértő teológus összefoglalója a témában. A tribuláció általános nézőpontjait Te is így vázoltad nekem leveledben.
A kiegészített verziód még egyelőre nem közismert, most csak összevetésként küldtem el Neked, Theofilusz rugalmas, változásra kész hozzáállását pozitívnak tartva. Talán még meg is lehetne Őt győznöd érveiddel, ha sikerülne kapcsolatba lépni vele… mit gondolsz? Ezt írja Theofilusz: „Ha mégis tévednék, természetesen készen állok módosítani a nézeteimet, de kizárólag a Bibliát vagyok hajlandó elfogadni vezérfonal gyanánt - hagyományt, tekintélyt vagy feltételezéseket nem.” Ez értékelendő egy lelkésztől, ugye?
Az én tisztánlátásom a napok kérdésében még csak tapogatózó… kiforratlan egyelőre. Olvasok, elemzek, értelmezek, lassan… ne neheztelj érte kérlek… nem vagyunk egyformák még felvilágosultság és gyors felfogás dolgában sem, látod?
Igyekszem felnőni hozzád. Kérdéseim is lesznek még. Maradok tisztelettel, szeretettel, Dénes
DanyiDenesDezso2023. március 31. 00:17
Theofilusz lapja
Elméletek az elragadtatásról
– bevezetés
Mint az Elragadtatás menüpontban már kifejtettem, a "nincs elragadtatás" nézetnek valójában nincsen bibliai alapja, ezért nem érdemes vele különösebben foglalkozni: a Biblia alapján 100% bizonyossággal kijelenthető, hogy az elragadtatás egy valóságos esemény, amely még biztos, hogy nem következett be.
Az elragadtatásról van 4 főbb nézet, amelyekkel érdemes foglalkozni, és amelyek mindegyike több-kevesebb "pártolóval" rendelkezik a kereszténységen belül. Ezekben a nézetekben közös, hogy az elragad-tatás időpontját Dániel 70. évhetének viszonylatában próbálják meghatározni, amelyet a köznapi szóhasz-nálatban gyakran (bár helytelenül) azonosítanak az úgynevezett tribulációval vagy "nagy nyomorúság"-gal. Először tehát pontosítsuk ezeket a fogalmakat.
Dániel 70. évhete
A jövőre vonatkozó be nem teljesedett próféciák értelmezésekor elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk Dániel 70. évhetének jelentésével. A Dániel könyvében olvasható (Dán. 9:24-27) próféciában Gábriel an-gyal - több mint 2400 évvel ezelőtt - kijelentette Dánielnek, hogy a bűn eltörléséig és az örök igazság eljöveteléig 70 "hét" van hátra. Ezeket a héber szövegből világosan következtethető módon a legtöbb Biblia-kutató 7 éves szakaszokként ("évhét") értelmezi, tehát a 70 hét = 70×7 év = 490 év. (Megj.: nem árt tudni, hogy ezek 360 napos éveket jelentenek.) A "számláló" indulása a Jeruzsálem újjáépítése felől való szózathoz köthető (kb. Kr. e. 444), és beteljesedése innentől folyamatos a 69. hét végéig, amikor "kiirtatik a Messiás". Ma már tudjuk, hogy ez Jézus Krisztus megváltói művének beteljesítését jelezte előre, ami pontosan 483 év múltán meg is történt. Azonban egyértelmű, hogy ha a 70 hétről szóló prófécia ma-radéktalanul beteljesedett volna, akkor már régen meg kellett volna szűnnie a gonoszságnak, és az igaz-ságnak kellene uralkodnia a Földön. Ez elég egyértelműen nincs így. Innen tudjuk, hogy a 70. hétről szóló prófécia (melyet az angyal is különválasztott a prófécia többi részéről, ld. 9:27) még nem teljesedett be.
Azt az időszakot, ami Jézus mennybemenetele és az utolsó 7 év, azaz a 70. évhét kezdete között van (és tart ma is), "a kegyelem korszakának" is szokták nevezni. Jézus tanítványai, akik a dánieli próféciát jól ismerő zsidók voltak, nem számítottak erre. Mielőtt a feltámadott Jézus a Mennybe felment volna, a tanít-ványai értetlenül kérdezték tőle: "Uram, avagy nem ez időben állítod-e helyre az országot Izraelnek?" Ő azonban közölte velük, hogy az Atya szuverén döntése alapján ennek még nincs itt az ideje, hanem először az evangélium hirdetésének a korszaka következik, és majd azután tér vissza a Mennyből. "Nem a ti dolgo-tok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett. Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nekem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig." (Apcs. 1:6-8)
Amikor ez a közbeiktatott kegyelmi időszak véget ér (amelyben most élünk, és amelynek célja, hogy minél több ember megtérjen Istenhez), akkor el fog kezdődni a próféciából hátralévő utolsó 7 év, azaz Dániel 70. évhete. Mi fog ekkor történni? Ha elolvassuk Dániel könyvének ide vonatkozó részeit, azt látjuk, hogy ebben a 7 évben egy gonosz fejedelem fog uralkodni a Föld igen nagy részén, akit újszövetségi források "fenevadnak", "a bűn emberének", "a veszedelem fiának" neveznek, modern szóhasználatban pedig gyakran (és nem is alaptalanul) hívják "Antikrisztusnak". A Jelenések könyvében (különösen a 13-14. részben) so-kat olvashatunk a ténykedéséről. A legfőbb jellemzői közé tartozik majd, hogy a zsidókat és a kereszté-nyeket, valamint az ő Istenüket gyűlöli, "nagyokat szóló szája" van (Dán. 7. rész), és gátlástalanul és sike-resen hódítja meg a föld országait.
A 70. évhét kezdetének felismerése a bibliai próféciákat ismerő emberek számára valószínűleg nem lesz nehéz. Tudjuk, hogy egy nagy, nyilvános, 7 évre szóló nemzetközi szövetségkötéssel fog megkezdődni (Dán. 9:27), és központi szerep jut benne Jeruzsálemnek és az ott lévő zsidó Templomnak is (jelenleg nem áll). A 7 év felén, azaz pontosan 3,5 évvel (1260 nappal) a paktum után az Antikrisztus megtöri a szövet-séget, és istenként ül be a jeruzsálemi Templomba, ott a saját képmását állítja fel, és kötelező lesz azt imádni mindenkinek. Jézus szerint ez az esemény lesz a kezdete a "nagy nyomorúságnak" (Máté 24:15-22.), ami latinul "tribulatio". A köznapi szóhasználatban gyakran nevezik "tribulációnak" a teljes 70. évhe-tet is.
Mindenesetre, minden elragadtatás-értelmezésben közös, hogy úgy tekintenek Dániel 70. évhetére, mint egy még be nem teljesedett, még előttünk álló eseményre, amely a világunk jelen korszakának az utolsó 7 éve lesz. Ennek a végét a keresztények nagyon várják, mivel a bibliai prófécia szerint ekkor eljön végre az ideje, hogy "vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente". (Dán. 9:24.)
Az elragadtatás-elméletek közti különbségek
Dániel 70. évhete tehát azért fontos, mert a Biblia szerint ez lesz a világtörténelem eddigi legnagyobb fordulópontja előtti utolsó 7 év.
Az elragadtatás mindenképpen ezekhez a "világvége"-jellegű eseményekhez kötődik, de az elragadtatásról szóló elméletek különböznek aszerint, hogy a 70. évhéthez képest hová helyezik el az elragadtatás esemé-nyét. Elsősorban azért vannak erről nagy viták, mert a 70. évhét jelentős részére a próféciák azt vetítik előre, hogy az akkor fennálló hatalmas világbirodalom céljai között a keresztények és a zsidók totális (mondhatni, "hitleri típusú", holokauszt-jellegű), világméretű megsemmisítése is szerepelni fog. A próféciák nem hagynak kétséget afelől, hogy ez a birodalom sajnos ezen céljának a megvalósításában is nagyon "sikeres" lesz (vö. Dán. 7:21, Máté 24:22, Márk 13:20, Jel. 13:7, 13:15.). Tehát attól függően, hogy mi-kor kerül sor az elragadtatásra (a 70. évhét előtt, vagy közben, vagy végén), az üldöztetés alá eső keresz-tények száma, illetve az üldöztetés súlyossága is nagyon különböző lehet.
Hogy a "viták" tétjét érzékeltessem, nagyjából így kell elképzelni: két dolgot tudunk előre. Az egyik, hogy a 70. évhét (vagyis leginkább a 2. fele) szörnyen nehéz időszak lesz azok számára, akik akkor a földön keresztények vagy zsidók lesznek, mert az eddig létezett leggonoszabb hatalmi rendszer fog uralkodni a világ nagyon nagy részén. A másik, hogy Isten világosan tudatta, hogy ezt a rendszert, annak gonosz vezetőit és kiszolgálóit az eddig létezett legdurvább isteni haraggal és ítélettel, természetfeletti módon fogja elpusztítani a föld színéről úgy, hogy majdnem szétesik miatta a bolygó, ezért mielőtt ezt megtenné, fizikailag evakuálja a Földről azokat, akik kitartottak a Jézusba vetett hitük mellett.
Amit nem tudunk (legalábbis egyelőre nincs erről konszenzus), hogy az események fejlődésének mely sza-kaszában fogja ezt megtenni Isten.
Az elragadtatás témája - különösen az utóbbi kb. 200 évben - olyan központi kérdés lett, melynek mentén a kereszténység egymással ellentétes, néha (sajnos) élesen szembenálló csoportokra oszlik, és heves vitá-kat folytat egymással. A Bibliánk közös, így az Ige nyilvánvalóan csak egyféle nézetet képviselhet az elra-gadtatásról. A feladat az volna, hogy megtaláljuk, valójában mit tanít erről Isten Szava.
Az egymásnak ellentmondó elragadtatás-elméletek közül legfeljebb az egyik lehet helyes, a többi téves. Azért mondom, hogy legfeljebb, mert van egy lehetőség, amikor egyik nézet sem helyesebb a másiknál: ha a Biblia valójában nem szolgáltat információt arról, mikor kerül sor az elragadtatásra (tehát még azt sem lehet belőle megmondani, hogy a 70. évhét viszonylatában mikor kell megtörténnie: előtte, közben, vagy a végén?).
Mivel ez az eshetőség sem zárható ki 100%-osan, így jónak látszik, ha aktívan keressük a választ a kérdés-re, de belátjuk, hogy talán sosem jut(hat)unk konszenzusra, ezért maximum mérsékelt hangvételű vitákba érdemes belemenni.
Először mindegyik ismertebb elméletet igyekszem teljeskörűen, minél objektívebben bemutatni. De elke-rülhetetlen, hogy utána véleményezzem és egymás fényében is megvizsgáljam ezeket az elméleteket, hi-szen nem léteznének a különböző elméletek, ha valamelyiket mindenki tökéletesnek és vitathatatlannak találná.
A négy főbb elragadtatás-elmélet
- pretribulációs elragadtatás (az elragadtatás az Antikrisztus színre lépése előtt, Dániel 70. évhete előtt, vagy legkésőbb közvetlenül a kezdetekor lesz)
- midtribulációs elragadtatás (az elragadtatás a 70. évhét közben, egyes verziókban épp a középpont-ján, a jeruzsálemi Szentély meggyalázásakor lesz - a 70. évhét felén, 3,5 évvel a kezdete után)
- harag előtti elragadtatás (egy speciális midtrib. elmélet, mely szerint az elragadtatás valamikor a 70. évhét második felében lesz (a "nagy nyomorúság" közben), közvetlenül Istennek a földet sújtó ítéletét, haragját megelőzően)
- poszttribulációs elragadtatás (az elragadtatás a 70. évhét végén, a "nagy nyomorúság" után lesz, amikor a harag napja is véget ér Jézus Krisztus Földre való visszajövetelével).
A saját nézőpontom
A korrektség kedvéért előre tisztáznám a saját nézőpontomat. A négy elmélet közül jómagam sokáig a pretribulációs elragadtatásban hittem, mert döntően ezt tanították a számomra mértékadó keresztény prédikátorok. Mindmáig nagyon hálás vagyok értük, és továbbra is szívesen hallgatom őket. Azonban a Biblia olvasása és a különböző elragadtatás-elméletek részletes tanulmányozása eredményeképp egyre inkább arra a felismerésre jutottam, hogy ez az elmélet nem lehet helyes, mert nem támasztható alá meg-felelően a Bibliából. Azonban a próféciák egyre részletesebb ismerete oda vezetett, hogy leginkább a "ha-rag előtti" elragadtatás nézetével tudok egyetérteni, mert úgy érzem, hogy ha szigorúan a Szentírás szö-vegét nézzük (nem veszünk el belőle és nem teszünk hozzá), akkor ennek van a legerősebb bibliai megala-pozottsága.
A kettő közötti különbséget úgy tudnám jellemezni, hogy amikor hívő emberként, de a megtanult pretribu-lációs logikával olvastam a Bibliát, egyre több kérdésem és kétségem lett, ellentmondásokba és zsákutcák-ba futottam bele. Viszont amikor úgy kezdtem olvasni a Bibliát, hogy a megtanult pretribulációs előfeltevé-seket félretettem, egyre több válaszom és bizonyosságom lett, és a harag előtti logikával a kép egyre inkább összeáll. Most úgy tűnik számomra, hogy a "harag előtti" elmélet nem más, mint a Biblia szó szerin-ti értelmezése.
Ha mégis tévednék, természetesen készen állok módosítani a nézeteimet, de kizárólag a Bibliát vagyok hajlandó elfogadni vezérfonal gyanánt - hagyományt, tekintélyt vagy feltételezéseket nem.
Elvi alapok és előszó
Úgy gondolom, egyetlen elmélet és egyetlen igemagyarázó sem áll felette az Igének, ezért semmit nem azért kell elhinni, aki mondja, hanem azért, ami az alapja a mondandójának. Az egyetlen sziklaszilárd ala-pot az Ige adja, a maga lenyűgöző egyszerűségében, hozzátételek és elvételek nélkül. És ha egy tanítás nincs teljes összhangban vele, akkor azt el kell vetni.
Hozzátenném, nem tekintem küldetésemnek, hogy mindenkit meggyőzzek arról, mi a helyes felfogás. Úgy gondolom, egyrészt nem perdöntő, ki hogy áll hozzá a kérdéshez, másrészt egyetértek Pállal: "Ki-ki a ma-ga értelme felől legyen meggyőződve." (Róma 14:5) Meggyőződésem, hogy nagyon hamar a szemünk előtt zajló világtörténelmi események fogják igazolni, hogy az az igazság, ami a Bibliában le van írva. És hiszem, hogy az Úr szabadítása, "ama boldog reménység" nem függ attól, mikorra várod a visszajövetelét. A szíved állapota ennél sokkal fontosabb - és azt nem szabad hagynod, hogy Istenen kívül bármitől függ-jön!
Maga a várakozás állapota, hogy vágyva-vágyod Jézus Krisztus megjelenését, és hogy arra teszed föl az életed, hogy Ővele együtt lehess, ez a perdöntő és ez a fontos dolog, nem az, hogy milyen időponthoz kötődik.
Kedves Olvasóm, nagyon kérlek, hogy csak akkor lépj tovább, ha állsz annyira biztos talajon a hitedben, hogy nem botránkozol meg. Sem énbennem, sem azokban, akikre hitbeli tanítóidként tekintesz. Ismétlem: nem vagyok önjelölt megmondóember, nincs olyan igényem, hogy én legyek "a vakoknak vezetője, a sö-tétségben levőknek világossága, a balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere" (Róm. 2:19-20). Sértődött sem vagyok semelyik egyházzal, felekezettel kapcsolatban, sőt nagyon szeretem azokat az embereket is, akik mást gondolnak az elragadtatásról, mint én.
Nem azért csináltam ezt a honlapot és írtam le ezeket, hogy eltérítsem az embereket, hanem hogy elgon-dolkodtassam, hogy egy más nézőpontból is megvilágítsam a dolgokat azok számára, akiknek erre igényük van.
Mostanáig kevés átfogó, korrekt magyar nyelvű leírás született az elragadtatás-elméletekről, és szeretném ezt a hiányt pótolni. Tartok tőle, hogy az objektivitásra törekvő hangnem túl ritka ma a kereszténység köreiben. Pedig Pál is úgy szólt a tanítványokhoz: "Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, amit mondok." (1Kor 10:15).
Úgy gondolom, hogy amikor egymással az Igéről és annak értelmezéséről beszélgetünk, ennek kell lennie az alapnak. Mert minket a szeretet törvénye kötelez, és a szeretet pedig az, hogy egymást különbnek tart-juk magunknál (Fil 2:3) - minimum olyan "okosoknak", akiknek a meggyőződését tiszteletben kell tartani.
Erre egy kiváló példa Rozgonyi Botond alábbi, összefoglaló jellegű, állást nem foglaló leírása az elragadta-tás-elméletekről:
Élő Víz (pünkösdi magazin) XX. évf. 6. szám 2009. dec.
Egy másik kitűnő írás Jack Kinsella-é (angolul), aki határozottan állást foglal a pretribulációs elragadtatás mellett, igen szimpatikus módon téve helyére az ezzel kapcsolatos vitákat. Bár a végkövetkeztetésével nem értek egyet, de abban egyet kell értenem vele: ebben a vitában egy érdekes kérdés az, hogy MIKOR jön el, de az igazán fontos kérdés az, hogy KI jön el, és miért. Ha ezt nem tévesztjük szem elől, akkor már most is elmondhatjuk: megmenekültünk!
Jack Kinsella: The Rapture of the Church …… ( Nem létező lap!)
HanyeczKaroly2023. március 16. 21:09
@PuZsu: Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, hogy ellátogattál írásomhoz! Kérlek, ne haragudj, hogy késve reagálok, de annyira kevés az érdeklődés, hogy megfeledkeztem a figyelésről!
Nagyon örülök, hogy kíváncsivá tett dolgozatom! Valóban érdekes ez a téma.
Nem lehet megmondani, mennyi idő van még addig. Sok előjel beteljesedett. Megalakult Izrael állam. A világban egyre nagyobb az elfordulás Istentől. Az erkölcsi züllés egyre vadabb. Ez vezet el odáig, hogy fellép az Antikrisztus, mint az Európai Unió vezetője, aki nagyon népszerű lesz a megromlott lelkű emberek körében. Hatalma megszilárdításához és kiterjesztéséhez háborúkra lesz szükség. Ez olvasható ki szerintem a Bibliából.
Viszont most Európa nem elég erős a világuralomhoz. Az Egyesült Államok és Kína a legnagyobb hatalmak,és ott van Oroszország is, mint atomhatalom. Lehetetlennek néz ki, hogy Európa újra az élre törjön, viszont a Jelenések könyve 13. részében le van írva, mint hét fejű fenevad, akinek az egyik feje halálos sebet kapott, azonban mégis meggyógyul, és az emberek ezt látva teljesen a bűvöletébe kerülnek. Olyan lesz ez, mint a németek rajongása volt Hitler iránt, csak európai méretekben. Tehát lehet számítani a Római Birodalom feléledésére.
Nagy jelentősége lesz a vég idején egy hét éves időnek. Ezt írom le részletesen dolgozatomban. A végén eljön Jézus, legyőzi az Antikrisztust, és ezer éven át uralkodik. Én ezt így látom. Tudom, vannak más vélekedések is, de úgy vélem ez a helyes. Én hiszem, hogy igaz, ami a Jelenések könyve 20. részében van leírva, az, hogy a Sátán erre az ezer évre megkötöztetik. De valamiért Isten még egyszer meg fogja engedni neki, hogy megkísértse az embereket, és sokakat lázadásra vesz rá. Viszont Isten nem engedi őket győzni. A Föld történelme ekkor ér véget, de a Mennyben örökké boldogan élnek a jók.
Röviden így látom a jövőt. Ha vannak még kérdéseid, nagyon nagy megtiszteltetésnek venném, ha feltennéd nekem. Legjobb tudásom szerint fogok válaszolni.
Köszönöm még egyszer megtisztelő figyelmed.
Hálás szeretettel:
Karcsi
PuZsu2023. március 1. 18:28
Szerinted meddig kell várni még a boldog végkifejletre?
Zsuzsa
Mikijozsa2019. december 2. 18:24
@HanyeczKaroly: ugyan már, csak szerinted nincs, hisz nem is szeretnéd, hogy lenne úgy
HanyeczKaroly2019. december 2. 17:38
@Mikijozsa: Kedves Miklós Bátyám!
Szerintem a Bibliában nincs szó külön a magyarokról. Ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeret minket másoknál.
Károli Gáspár fordítja elpecsételésnek, onnan vettem.
Kérlek, ha vannak további kérdéseid, írd meg azokat. Megtisztelsz figyelmeddel.
Szeretettel: Karcsi
HanyeczKaroly2019. december 2. 17:32
@Eci: Kedves Edit!
Itt is szeretném megköszönni, hogy elolvastad írásomat. Nagyon örülök, hogy helyesnek találtad azt. Kérlek, hívd fel ismerőseid figyelmét rá, hogy egyre jobban terjedhessen. Hatalmas öröm számomra elismerésed!
Szeretettel: Karcsi
Mikijozsa2019. november 9. 19:10
ez a 14 ezer a magyarokról szól, számuk apad egyre kevesebb, ezt ne feledjük egyébként az elpecsételés kifejezés nyelvtanilag helytelen, valójában megpecsételt - szerintem
Eci2019. november 9. 17:12
Kedves Karcsi! Végig olvastam magas színvonalú fejtegetésedet, őszinte szívvel gratulálok munkádhoz. Szeretettel Edit