Versek gyerekeknek
Versek gyerekeknek
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=335322909826110&set=a.192742607417475.47934.100000452118267&type=1&theater
Mi a ciki?
Foci közben labda helyett
a fejedet fogni,
rövidnadrághoz felvenni
térdig húzott zoknit.
Szandálhoz sem jó a zokni,
zselés hajra sapka,
vagy ha tízéves kor felett
érte jön az apja.
Na meg hogy ha kézen fogja,
s úgy kíséri haza,
akármit mondhat a szülő;
neki van igaza.
Jól viselkedni az órán,
az sem vagány dolog,
és ha az osztállyal szembe
fújod ki az orrod.
Hasmenéssel kirohanni
az osztályteremből.,
és épp nincsen WC-papír
a kezedben egyből.
Szerelmesnek lenni nagy gáz,
udvarolni főleg,
és ha az a kislány nincs is
elájulva tőled.
Mesét nézni csak titokban,
ne tudja meg senki,
inkább horror filmet nézni,
az igazán trendi.
Sárga foggal elindulni,
vagy koszos körömmel,
bár sikálod néhanapján
nem túl nagy örömmel.
Óra közben szellenteni,
hogy ne tudja senki,
ennek érdekében bizony
mindent meg kell tenni.
Mert ha érződik a szaga,
hiába tagadod,
többé nem néz rád egy lány se,
ez lesz a te bajod.
Úgyhogy figyelj, hogy öltözöl,
s néha mossál fogat,
hogy te elkerüld az ilyen
túl ciki dolgokat.
Magyaróra
Szavak, szavak, mondatok;
jön a magyaróra
ma sem tudom a verset,
esetleg majd holnap.
Rímek, képek, versszakok,
érti ezt a fene,
hogy mit akart mondani
a költő nagy feje.
Kívülről is tudni kell,
ez a legnagyobb baj,
így is tele a fejem
mindenféle gonddal.
Első versszak úgy ahogy,
továbblépni kéne,
jaj ennyi sok marhaság,
hogy jutott eszébe?!
Elolvasni se tudom,
nem hogy megtanulni,
ha nem hagyom abba most;
meg kell bolondulni.
Hogy kellene megúszni,
hogy ma ne feleljek?
Valamilyen puskáról
olvasom a verset.
Környióra
Környióra
Majmok voltunk mindannyian
állítja a tanár,
végignézek az osztályon,
el is hiszem talán.
Egyik jobbra másik balra
néz ki az ablakon
s mindig hintázik a székkel,
tényleg mint egy majom.
Tanulunk itt mindenfélét,
természetről főleg,
odébb nyomlak könyökömmel,
nem férek el tőled.
Na ekkor épp nem figyeltem,
de a tanár igen,
olyan egyest kaptam nyomban,
ketté állt a fülem.
Osztályomról
Osztályomról
Mit is mondjak róluk?
Inkább elmesélem.
Ki hogy viselkedik,
az most itt a lényeg.
Sok köztük az angyal,
persze ez nem igaz,
de ha egy is volna,
az se túl nagy vigasz.
Van egy nagyon okos,
csak a könyvet falja,
egyenletet rajzol
a szemközti falra.
Amikor Ő felel,
tele van a tábla,
biztos sokat tanul,
látszik nem hiába.
Bizony van itt rossz is,
és több van belőle,
feláll tőle hátam
minden egyes szőre.
Állandóan beszél,
játszik minden órán,
emeletben áll a
hazugság az orrán.
Van itt sportos alkat,
izmos minden része,
egy pillanat alatt
feláll a fejére.
Atlétája alatt
duzzadnak az izmok,
futás, úszás, torna,
aztán jön a kickbox.
Ki maradhatott ki?
Hú bizony: a bamba.
Na tőle még én is
felmászok a falra.
Kérdezhetek bármit,
mindig mellé beszél,
hová rakhatta el
parányi kis eszét?
Én maradtam csak ki,
az egyetlen angyal,
nagyon ritka nálam, hogy
nem bírok magammal.
De akkor én tuti
a mennyben lehetek,
nem is értem mit is
keresek köztetek?!