Mese-sziget

Ezüstfényű szép ruhában parádézik most a hold.

Illeg-billeg, és az égen megnéz egypár csillagot.

Hogyan tetszem? - kérdi tőlük. Rájuk kacsint finoman.

Égi útján tovább halad. Választ nem vár, mint hogyha

A csillagok messze vannak, odafent minden csendes.

Választ nem kap. Eldönteni nem tudja a dilemmát,

menjen tovább, vagy álljon meg és vegyen fel új ruhát (?) 

2014. május 8.

A tükrében szépítkezik,
fésüli az ősz haját,
fénysugarak csillannak meg
rajta minden éjszakán.

Csendesen nézi sok ember,
zavarja az álmukat,
elbűvölve rájuk esett
egy finom kis kábulat.

Ott a messzi, csendes égen
Holdanyó épp mosolyog,
most számolja meg a térben
azt a sok-sok csillagot.

Ragyognak a szembogarak,
mindegyiket szereti,
ismeri őket név szerint,
minden ember egyedi.

2014. május 9.

János vitéz - locsolóvers

Locsolkodni jöttem, szerelmetes párom,
mint Kukorica Jancsi a szép Iluskához.
El ne hervadj nekem, kedves virágszálam,
felhőbe kapaszkodtam, majd griff hátán szálltam,

úgy siettem hozzád, annyira szeretlek,
hogy tündérországban még most is keresnek.
János vitéz volnék, bólints, ha elhiszed,
öntöm is rád mindjárt az illatos vizet

Fodrozódik a tó vize,
táncol már a teste,
szél úrfival keringőzik
éjjel, nappal, este.

Hullámzik a szép ruhája,
nap szikrázik rajta,
csillag csillan, arany fényben
érkezik a hajnal.

Narancs, piros, skarlátvörös
színek kavalkádja
izgalmasan lágy szivárványt
gyújt a ruhájára,

és a tónak mély vizében
felcsendül az ének,
táncoljatok kis halacskák,
vígan szép az élet.

2014. február 23.

Zúzmarás szakállal
Télapó érkezett.
Hozta a puttonyát,
Kacagott sok gyerek.

Édesség a szánon,
Mosoly az arcokon.
Hullott a szívekre
Sok finom izgalom.

Szeretet morzsái
Jól becsomagolva,
Bontsuk ki lelkünkkel,
Szórjuk meg fahéjjal...

A szánkó megrakva,
Rajta ég csodái,
Valaki felzokog,
Az övé hiányzik.

Ott van az leghátul,
Elbújni nem tudott,
Nézzed csak, pici lány,
Tiéd a legnagyobb!

2013. december 1.