Pálcikaember

Pálcikaember, Ákom-bá(kom),

papírlapra ráfirkálom.

Keze megnyúlt, lába roggyant,

a meséből elénk pottyant.

 

Napocska süt feje felett,

megnézi a felhős eget,

kis madárka szárnyát tárja,

felrepül mellette egy fára.

 

Érkezik egy pici manó,

előkerül a faragó,

színes ceruza gondol egyet,

párat fordul, s hegyesebb lesz.

 

Szebben húzza a vonalat,

kifesti a virágokat,

fákat zöldre, eget kékre,

sárga napot fel az égre.

 

Házat épít Ákom úrnak,

vége van már minden búnak,

az ablakból Ákom néni

kertben levő férjét nézi.

 

Egy kisgyerek szalad oda,

kis kezében van rajzlapja,

életüket rárajzolta.

Édesapja ölbekapja.

 

2014. február 23.

 

Pálcikaember
 
Pálcikaember, Ákom-bá(kom),
papírlapra ráfirkálom.
Keze megnyúlt, lába roggyant,
a meséből elénk pottyant.
 
Napocska süt feje felett,
míg nézi a felhős eget
kis madárka szárnyát tárja,
felrepül a diófára.
 
Érkezik egy pici Manó,
előkerül a faragó.
Színes ceruza gondol egyet,
párat fordul s hegyesebb lesz.
 
Szebben húzza a vonalat,
kifesti a virágokat,
fákat zöldre, eget kékre,
sárga napot fel az égre.
 
Házat épít Ákom úrnak,
s vége szakad minden búnak.
Az ablakból felesége
mosolyog rá a férjére.
 
A kisfiuk odaszalad,
kezében egy színes rajzlap,
rárajzolta életüket.
Dicsérjük meg, nagyon ügyes!


2020. január 31. átírva