Eső ( mese )

Felhő Tóni orrát fújja,

így trombitál nagyokat,

zörög az ég és villámlik,

elbújik a napocska.

 

Rossz az idő, rossz a kedvünk,

az égbolt is beborult,

jobb kalandot is tudhatnánk,

mint azt, hogy most megázzunk.

 

Fussunk gyorsan be a házba,

megvéd az a vihartól,

a rossz időt jókedvűen

nézhetjük az ablakból.

 

Villám csillan, zúg a zápor,

a föld porát fölveri,

friss tócsákban tapicskolhat

az esőcsepp reggelig.

 

Kisüt a nap, felszárítja

az utcán a sok vizet,

magába szívja a párát,

összegyűjti felhőkbe.

 

Fehér bárányfelhő béget,

s fejünk felett két új kos,

összecsattanó négy szarva

újabb mennydörgést okoz.

 

Kezdődik a csata megint,

s dől lefelé a sok víz,

megáztat sok termőföldet,

amit a Nap kiszárít.

 

A körforgás nagyon fontos

így maradhat egyensúly,

a természet elrendezte,

ezzel mindig megújul.

 

2014. augusztus 10.