Egy egérfiú élete

Szürke Berci egérfiú,
bajuszos cingár legény,
olyan szegény, mint egy koldus
ez a templomi egér.
 
Nincs gazdája, ki etetné,
finom kukoricával,
napraforgó magot sem kap,
nincs az életben párja.
 
Szívesen élne másokkal
egy nagy kolóniában,
csavarogna mezőn, réten,
mint sok erdei társa.
 
Boldogan élné világát,
gyűjtene ennivalót,
föld mélyébe lehordaná,
s ott nevelne utódot.
 
A kamráját kibélelné,
legyen télen jó meleg,
meg ne fázzon vele együtt
a sok kis egér gyerek.
 
Ezt cincogja szomorúan,
s a szeme könnybe lábad,
mert nem szereti őt senki,
nem kell a nagyvilágnak.
 
Amíg ezen sajnálkozik,
a padló nagyot reccsen,
nem látja, de kiszagolja,
hogy egy macska közeleg.
 
Nincs mit tenni, rohanni kell,
nyavalygásra nincs idő,
mert a cica, ha elkapja,
nem kérdi meg, hogy ki ő...
 
Eledel válik belőle,
megszűnhet az élete,
ami talán mégsem oly rossz,
hogy egy macska megegye.

2015. június 21.