A virágos kikelet

Ablakokban már pompázik

a virágos kikelet,

elfelejthetjük mi végleg,

a sötét, hideg telet.

 

Szépül, újul minden közben

nem mostoha az idő,

kedves langyos napsugarak

játékánál virág nő.

 

Nyár van újra, ragyog a nap,

rózsa illat szélben száll,

szárnyát tárva, szép nótát zeng

a fákon egy kismadár.

 

Énekelget nekünk este,

ne féltsük mi a napot,

nyugodni tér, de majd holnap

újra itt lesz és ragyog.

 

A hold addig a barátod,

a szép csillagos égen,

fehér fénnyel ő világít,

hogy ne féljél az éjben.

 

Csókot lehel az álmodra,

gyengéden megsimogat,

élvezzed a jót, a szépet,

mély álomba csalogat.

 

2014. június 27.