A cica

DJ•  2014. június 19. 12:09


Konyhaablakon betekint,
szúnyoghálón lóg már megint,
lesi minden mozdulatom,
azt mondja, hogy éhes nagyon.
Ezt szó nélkül nem hagyhatom,
találkozunk az udvaron.

Elém áll, és kérlel szépen,
azt nyávogja: ,,Adj ebédet!"
Beleszagol edényébe,
visszanéz rám: ,,Ide kérem!"
Megismétli, ha nem értem:
,,Ide kérem! Ide kérem!"

Fut előttem nagy serényen,
mutatja az utat. Értem.
Szeme engem kutat. Kérdem:
,,Tálkádba kéred az ételt?"
Odaszalad, beletekint,
bizony üres az már megint...

,,Te etted meg drága cica,
pénztárcával ezt ki bírja?"
Szalad elém, ide-oda,
tálkájához, oda-vissza.
Így kéri ő a *kajáját",
hogy a *macska-kutyafáját!

,,Egeret kellene fognod,
nem a gazdit ostromolnod!
Egeret csak akkor eszel,
mikor más megfogja neked.
Hogy éhes maradj nem hagyom,
cica, szeretlek én, nagyon!"

2012. áprílis

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

DJ2014. november 25. 12:51

Szépeket neked is István!
örülök, hogy tetszett a versem, és így utólag boldog szülinapot kívánok! Minden jót!
Szeretettel: Joli

estvanbalog2014. november 24. 22:57

...kedves egy gondolat
mikor a gazdi befogat
egy egeret az nem a világ
a baj az lesz ha sajtot kirág...

DJ2014. november 24. 21:59

http://youtu.be/u91LuOrgkZw :))