Goldenrain blogja

Csillagok ragyognak,de

Te, nem látod.

Szemedbe nézek, és

Elvesztem az egész Világot.

Elvesztem önmagam,

Mit legkevésbé szeretek.

 Te sem ezt vágyod.

Tudom, Te is elveszted,

Ha én elveszek…,

A saját álmod.

Meddig tart?

Mint egy szép dallam.

Szíved kitárja…

Nyitva a kapu!!!!

Meddig látom a FÉNYED,

Amit a szívedben hordozol?

 

Most, csak a szemed látom.

 És igen.

A szemed, ha rám nézel,

Csillagokkal telik, és

A szikrák között,

Meglátom Önmagam.

Míg meg nem fogod, 

A kezem.

S, míg fel nem ismersz engem,

Míg meg nem ismersz.

Számodra nem létezem.

S nem mondod,

Én vagyok...

Csak egy Árnyék vagy..

Ki törekszik a Fényre.

S, meg van rá, minden esélye.

Csak árnyékban maradni...

Szomorú dolog.

Főleg, mikor tudod, 

Hogy árnyékod másokat ... 

Megfogott.

Könnyeim hullanak...

 

Igazgyöngyöket kapsz.

S, csak tartsd a kezed.

 

 GR.

 

 

Látomás…

Mély, kiszáradt kútba estem,

A kút sötét, mint az éj.
S, én ott vagyok a kút legmélyén.
Félek, és felnézek,
Talán meglátom az eget,
S, Azt Ki segít engemet.

CSAK a Holdat látom.
Mért? Hisz napfény a világom!!
Változik, s most még telik.
Mohos kőfalak közt, ez nem segít.

No, menjünk.
Bíztatom magam.
Ez most, tudom egy kis zavar ….,:)

De, a körmöm egy mohos, csúszós követ
Megragad.
Véres, körmökkel küszködöm,
Fel ....felfelé... Fel NE ADD.

A kezemen csorog végig a vérem,
S az egyre síkosabb.
De egyre feljebb,… küzd, Fel ne add!!!

S, akkor a kiszáradt kút Forrást fakaszt.
Lassan csörgedez, sár lesz belőle.
S a csúszós sárral,
Meg vagyok segítve?

De aztán a Forrás...
Kitör a magasba,
S, vérző kézzel, s szívvel,

Ott vagyok ismét a…
A szabadban.

A kút megtelik édes, éltető vízzel.
S ki inni akar belőle...

Teheti ingyen.