Nem adhatok mást

                             Nem adhatok mást

 

Néked adom a fölkelő Nap sugarát,

Benne a madarak szerelmes dallamát.

 

Néked adom a forrás hűsítő vizét,

A szaladó kis patak, csillogó fényét.

 

Néked nyújtom a zöld erdő suttogását,

Szívemnek őszinte vallomását.

 

Néked nyújtom a fenyvesek zúgását,

Nyughatatlan lelkem háborgását.

 

Néked adom a rétek harmatos virágát,

A tarka lepkék röpke villanását.

 

Néked adom a bíbor színű naplementét,

Érted dobogó szívem lüktetését.

 

Néked nyújtom a fölkelő Nap sugarát,

Benne a mulandó nyár vidám kacaját.