A könyv

jagosistvan•  2011. augusztus 6. 13:27

A könyv

 

Felfűzött lapokon vánszorog a múlt

sok-sok apró betűjében.

Kézbevettük, félretettük.

Lám másoknak is megengedtük

hogy lapozzák azt a könyvet,

amely csak kettőnknek íródott.

Amelyet kettőnknek nyomtattak

- mára már por fedi.

 

Te kiolvastál -

Én kiolvastalak.

 

2011. augusztus 6.

 

0:43

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

starlit2011. augusztus 7. 21:36

értelek.... így kell persze lennie... le kell ülepednie...
s a léleknek meg kell nyugodnia...

jagosistvan2011. augusztus 7. 21:18

Most nem szeretnék ''erre'' a múltra gondolni. Azt is bánom hogy egyáltalán megéltem. Talán ha ha leülepszik a por majd máshogy látom. Addig is... új könyvet akarok írni. Nem kell kalandregény, csak valami egyszerű...

starlit2011. augusztus 7. 13:07

te tudod miért mondod ezt,
de egy kötelék, elszakíthatatlan...
A múltat kitörölni az emlékeinkből nem szabad...

jagosistvan2011. augusztus 7. 09:03

köszönöm elena

jagosistvan2011. augusztus 7. 09:02

starlit, nem szeretném soha többé elővenni ezt a könjyvet. Beadom egy antikváriumba.

elena152011. augusztus 6. 19:27

Azt hiszem ez egy bölcs,okos vers.

starlit2011. augusztus 6. 17:50

:( sajnos ez a könyvek sorsa... de ugye átéltél már olyant is... hogy, mivel nagyon sok élményt is adott az a könyv, melyek el nem felejthetőek...
újra előveszed és újra belé merülsz...
Hiszen van kiért...

zotya682011. augusztus 6. 16:40

''...amely csak kettőnknek íródott.
Amelyet kettőnknek nyomtattak
- mára már por fedi.

Te kiolvastál -
Én kiolvastalak.''

:(