Ezer felé

Gaffer•  2022. november 23. 18:41  •  olvasva: 24

Ma lelkem újra összetört,

ezer darabra hullt,

remegve nyílt belé a föld,

s mi volt, örökre múlt.


Ma nincs tovább, a köd mögött

az éj sötétje vár,

az ég pokolra költözött,

s mohón magába zár.


Ma ördögök közé vegyült

az angyalok hada,

sikítva szól a harci kürt,

ma sem jutok haza.


Ma bárdolatlan állatok

a véremet veszik,

megannyi éhes állkapocs

ezer felé hasít.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Gaffer2022. november 24. 04:31

@kosa: Köszönöm, kedves Emese.

kosa2022. november 23. 22:06

megrendítő szép vers, tetszik

Gaffer2022. november 23. 19:06

@Sznearanka: Köszönöm az olvasást.

Sznearanka2022. november 23. 18:51

Drámai... és annyira... szívhez szóló.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom