Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Bús dal
Gaffer• 2023. január 23. 00:49 • olvasva: 40
Ó bús dalom halón, ha botorkálva,
elérne hangja, te hol kóborolsz,
követne tűzön át a bús mocsárba,
melybe nyomott utad nyomán a sors.
Mióta távol élsz, kopár a lelkem,
alig maradt zenéje, hangtalan,
de néha-néha felszakadva, fennen
sikong belőle még mi benne van.
Hiszen valómban élsz azóta végleg,
törölhetetlenül megálmodom
a régi-régi tébolyult szerelmet,
mit érted éltem égve egykoron.
De többet érne mindenik szavamnál,
ha bús dalomra visszaválaszolnál.
Gaffer2023. január 25. 03:19
@rampampam: Örülök. 😊
rampampam2023. január 24. 22:01
Hiába... a szerelem! Remek vers, nagyon tetszik.
Gaffer2023. január 23. 12:30
@Mikijozsa: Köszönöm, Miklós.
Gaffer2023. január 23. 12:30
@okeanus: Olyannyira, hogy átírtam, köszönöm...
Mikijozsa2023. január 23. 08:58
Nagyon jó lett
okeanus2023. január 23. 06:57
ó bús dalom halón, ha botorkálva,
elérne hangja, te hol kóborolsz,
követne tűzön át a bús mocsárba,
melybe nyomott utad nyomán a sors.
ez csak egy együgyű kísérlet, nem tudván mi az mi szándékod szerint való..
/mélyhangrendűre cseréltem a szavak egy részét/