Gabimami blogja

téli kép

hópaplan készül
csendes hópihék hullnak
alszik a világ

szenny betemetve
száncsengő dallama száll
itt a karácsony

fények kigyúlnak
megtisztulnak a szívek
él a szeretet

Szokolay Zoltán:

Aki verseket ír

Aki verseket ír, két üvegtábla közé szorul,

ott kell zümmögnie halála után,

ki innen, ki onnan látja, hallja,

szidja vagy szánja, soha nem szabadul.

Testét ne keressék, az árnya

tűhegyes tollal rajzolt sziluett.

Aki verseket írt, vissza nem jöhet,

sose tudja már meg, hogy nem élt hiába.

ahol az ég a földdel határos
színes képét mutatja a város
s amikor a nap legurul végleg
árnyak kúsznak elő akár a férgek
az utca fényénél megelevenedve
mintha mind cimborát keresne
de a város szélén szövi hálóját az éj is
elnyugszik fény árny sötét lesz mégis