Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A szemedben laknak a mesék
Gabe• 2011. február 22. 20:02
A sátrat átjárta a szél, pihenni jöttek, meghallgatni hogyan születnek a csodák...
A mesélő előszedte a száguldó csaták vad robaját, ahonnan hercegek futnak, rohannak félteni a szerelmet... szaladt az idő, de senki sem figyelte a rohanó perceket, azok belevesztek az álmokba, melyek besurrantak mint a lágy szellő...
A szoba üres volt, az ágyon feküdt...
-Tudom, te vagy az a mesélő, nézd hoztam papírt.. írj... -mondta, majd dolgára sietett...
Elővette a lapot, kereste a pillantást, benne a szavakat, de a lapok fehéren bámultak....
Reggelre a szoba megtelt papírdarabokkal, de mind üres és gyűrött...
Csupán az egyiken voltak alig olvasható, kusza sorok...
-A szemetekben laknak a mesék, én csak onnan olvasom....
A valahol,messze lágy szellőben meglebben a sátor, kíváncsi arcokon csodálat, halkan csatákról, hercegekről mesél egy ismeretlen, olvassa a szemedben lakó mesét....
irenke2011. február 25. 08:23
így is lehet?!:))
persze...
csak szeretettel!
Nyikita2011. február 24. 06:03
Ismerős...
http://www.youtube.com/watch?v=ZMrVd_Yks AY&feature=related
skary2011. február 24. 05:30
:)
Gabe2011. február 24. 05:27
A valahol,messze lágy szellőben meglebben a sátor...
Valahol ott :-)
starlit2011. február 23. 07:42
a szem a lélek tükre, s bizony sok mindent ki lehet tényleg olvasni belőlük....
( Kérdés: Hol vannak a többi írásaid? )
irenke2011. február 22. 22:00
A szemedben laknak a mesék...
Szeretettel nézzük!