G.Gabi blogja

G.Gabi•  2019. február 18. 08:43

Ma

arcomba vágták
a halált, hát elmegyek -
elmegyek élni.

G.Gabi•  2019. február 14. 08:37

Februári nap - így, vagy úgy

Ablakban ért a februári nap,
üvegen át szomjaztam melegét,
éreztem, mint perzselő csókodét
valamikor régen Valentin-nap...

Most a kapunkban toporog, s a kéz
félve érinti létünk kilincsét,
félve szorítja szerelmünk kincsét,
kallódó álma vissza-vissza néz...

Üresen ásít az üdvözlő lap,
tinta sem színezi, reszket a kéz,
párálló pillája túl mélyre néz -
cseppben csillan a februári nap.

.................................

Ablakban ért a februári nap,
üvegen át kortyoltam melegét,
éreztem, mint perzselő csókodét
szerelmes szívemben, Valentin-nap...

Ragyogó szemekkel szemembe néz,
féltőn becézi szerelmünk kincsét,
féltőn érinti létünk kilincsét
kapukat nyitogat, simít a kéz...

Szívekkel színezett üdvözlő lap,
szeretőn egymásba fonódott kéz,
párálló pillával arcomba néz,
cseppben csillan a februári nap.

G.Gabi•  2019. február 7. 09:23

Persona non grata

Bűntelen létben virrasztó hajnal,
égett ujjakon kopott gyertyacsonk,
légyottra fintorgó kőarcú angyal
szárnya szegetten tétován bolyong.

Szakadt ruhájában bujkál a szél,
kékülő teste-lelke csupa folt,
lakatba akasztott akarat acél
kőkupacba rúghat, hol otthona volt.

G.Gabi•  2019. január 31. 12:53

Aritmia

Elmében blokkoltan szótlan szenvedély.

Átkom magamra. Érzékek kertjében

hajnalra virradni véled... nincs esély.


Pőre pillanata múltamban időz,

dúdol a tegnapról - gúnyba ragadtan,

Szemem szegletén néma gyötrelem győz.


Deprimál, ha hagyom - ostoba végzet

agyamban acsargó, tépő fogakkal

szívembe maró - érzése kivérzett.


Kedvem szegett... léptem lassul... gondolat

marasztal, mielőtt elhagyom végleg...

Napba fordítom megtalált arcomat.



G.Gabi•  2019. január 30. 06:28

Hóangyalok

Pehely lepelben ébredő reggel
csendedet csenem mosolyba zárva,
suttogó léptek, gyermeki hévvel
szemem emelem szívemet tárva.

Hópihék futnak fürgén arcomon,
forró bőrömön olvadó gleccser
csordogál, s közé vegyülve titkon
rejtőzik néhány búbánat ékszer.

Talány fakasztja, szeretet űzi,
szitáló hóval messzire szalad,
szívem bugyrait szíved betűzi,

könnypatak dermed, szerelem marad.
Kacagó kedvünk dacol a faggyal,
testünk hónyomban páros hóangyal.