Freyja

Csak engem zavar ez a szitu? 

Persze, ha egyáltalán mással is van ilyen..

Ha veled még nem volt, akkor most próbáld meg a kedvemért belehelyezni magad a szituációba. 

Az megvan, amikor neked valaki nagyon fontos?  Mindenáron éhezel a megbecsülésére. Próbálsz a közelében lenni, de ő fittyet hány rád. Szerencsésebbik esetben. Ha kicsit élelmesebb, akkor amiben épp a szituáció megkívánja — vagy ahogy éppen ő megkívánja — Még ki is használ. És te minél jobban tepernél, annál kiszolgáltatottabb vagy. Annál jobban lenéznek. Csak azt nem veszi figyelembe ilyenkor rohadtul senki, hogy ezt az önlealacsonyító viselkedést éppen ő váltja ki belőled. Azért csinálod, hogy megfelelj neki, de ha bele gebedsz is, csak  visszájára sül el. És te nem tudsz mit tenni, mert az érzelmeid diktálnak a racionalitásod helyett. De csak ha RÓLA van szó. Éppen ez a legidegesítőbb az egészben. Ők meg azthiszik, hogy ilyen vagy alapból. 

Egyik barátom, akivel a minap bulizni voltunk, szintén ugyanígy járt. Volt ott valaki, akinek a bűvköre alá került és sikerült  felöntenie a garatra. Hülye volt...ezt a részt mindenkinek a fantáziájára bízom. Mára vígasztalhatatlan. Az önértékelése pillanatnyilag a béka segge alatt. És az illető meg csak lenézi. 

Rögtön magamra ismertem, meg még jópár ismerősömre. 

Szóval kérlek fiúk, lányok, legyetek már egy kicsit empatikusabbak, ha egy szerencsétlen éppen betétek zúgna és nem megfelelően reagálja le, mert ez bazi nyomorult egy érzés.

Ha meg úgysem kell, akkor legyen már bennetek annyi, hogy legalább nem éltek vissza a helyzettel. Meg amúgy higyjétek el, bármikor kerülhettek ti is a másik oldalra. 

Az egyediség lett a divat és így szart sem ér az egész. Pont a lényeg veszett ki belőle.