Freyja

Gondolatok
Freyja.seior•  2024. február 20. 22:40

Panasz

Irónikusan pont egyel fogom indítani. Világ életemben utáltam, hogy azt sajnálják akinek a panaszt hallgatni kell. "Jajj szegény, lehúzzák az életről. Milyen fárasztó lehet Neki." Ne azért ne panaszkodj, mert a másiknak rossz. Azért ne panaszkodj, mert Neked rossz. Minden panasz egy negatív megerősítés a feladótól a feladónak. 

Freyja.seior•  2024. február 19. 11:07

Örökké?

Örökké szerintem csak a plátói szerelem tart. A szerelem, mint olyan, a természeténél fogva nem is létezik. Nem létezhet, mert a valós dolgok nem hibátlanok. A szerelem pedig az. Egy idealizált képbe szeretünk bele, amit mi magunk javítgattunk fel, hogy számunkra maga legyen a nagybetűs tökéletesség. Csak egy baj van vele, hogy nem is létezik. Mikor a szerelem beteljesül, onnantól óhatatlanul körvonalazódni kezd a valóság. A képünket már nem mi festjük, hanem elkezdi átszinezni magát. Vissza a valódira. Először csak halványan jelennek meg az "új" kontúrvonalak a háttérben, aztán pár év és szép lassan élesebbé válnak. A végére pedig ott fekszik mellettünk valaki nagyon hasonló, de mégsem ugyanaz. Innentől mondunk olyanokat, hogy nem veszett el, csak átalakukt, meg hogy a szerelem szeretetté vált. Ez talán igaz is. De a plátói szerelem, na az örökké tart. Ott csak te vagy meg a festményed, és nincs aki visszarajzolja a valóságot. 

Freyja.seior•  2023. július 25. 00:00

Szarul voltam, megint írtam

Most úgy érzem, hogy vége. Elfogyok. 

Megölnek a komplexusok.

Körülmények vagy a tapasztalatok?

Anyám szerint genetika is hiszen sérültek,

ők is azok. 


Hétköznapi, szánalmas akadály, 

hogy a bicskám ennyibe törjön bele 

Nincs terítéken a kormány leváltása

vagy klímaprobléma, sem a rák ellenszere, 

Csak magamat nemtudom megváltani. 

Bevallalni az ilyesmit stigma. 


S valaki önmagára minél több átkot szór, 

annál igazabbá válik, tudom jól. 

Csak a pozitív megerősítések,

meg a programozott víz. 

De valahogy mindig ott marad az a keserű utóíz. 

Nem csúsznak a pozitív szavak. 

Ettől úgy érzem soha nem voltam

És soha nem is leszek szabad. 


Ahol kalitkába zárt a madár, 

szemellenzőbe kényszerített lövész

Kegyelmet gyakorol a halál. 

S siket-néma az utcazenész. 


A Nő, kinek nincs méltosága 

S a Férfi oltalmazó része nélkül. 

A gyermeki ártatlanság hiánya 

Értelmiségiek értelmetlen, 

szeretettelen világa, 

megfulladunk végül. 


Úgy menekülnék, segítenék, 

De kietlen az elmém. 

Belső erő szép szikráját, bárcsak mímelhetném. 

De nincs több erőm, nincs több pengém.

Az ujjam a ravaszon,

Én vagyok a másik végén. 

Freyja.seior•  2021. december 20. 01:05

Találós kérdés

Sok mindenkit végigkínoz, lelkeket betegít meg, mégis minden héten visszajárunk hátha most másként ízleljük. Mert ha bejön akkor áldás. Boldoggá tesz és bármiből kigyógyít. Összerak, máskor meg szétszed. Olykor barátságokat tesz tönkre, megint más kontextusban meg mámorba borítja az egész világot. Általában fel is izgat. Sőt, jobb ember is lehetsz tőle. Sokkal empatikusabb. Olyan mint egy zsákbamacska amibe lehet gyógyír vagy méreg. Kire hogy hat. Az egész hatás csak egy ideig tart. Aztán kijózanodsz.

Mégis vesszük ezerrel. Pedig a matek megint nem a mi oldalunkon áll. Dehát a lottót is megjátszák...
Drog, de mégis legális.
Alkohol vagy szerelem? 

Freyja.seior•  2021. augusztus 1. 18:54

Szerethetetlen

Hajból kikopó festék
Közönnyel kezelt újabb apró pofon
Rezzenéstelen arccal kéne ülni üvegszilánkokon.
Megsem szülhető vágyak, sose volt emberek.
Közeledni hozzájuk, ha tudnék, sem merek.
Tükörre írt pozitív közhely
Azthiszem tudnom kéne beérni ennyivel.
Százszoris megtörő gyenge akarat
Kézi kalapáccsal kéne dönteni falakat.
Annál is többször meglett fogadalom
Persze, megváltozom.
A hisztit meg örökre elhagyom.
Rossz pénz, rossz szokás nem vész el.
Akitől gyerekként irtóztál,
A csattanó, hogy éppen olyan leszel.
De a film összességében tűrhető
Hát miért most mennél el?
Megalázó.
Feleslegesen kért bocsánat
Elkéne fogadnod az összes hibámat.
Nappal szunnyadó árnyak
Éjszaka jönnek csak elő
Fáradhatatlanul táplálják belém
Hogy a tendencia, az lefelé ívelő.
Instáról visszakacagó kép
Néhány kislány rajta
Szájukban cigaretta
Innen mégis olybá tűnik
Mosolyuk a világot meghódította.

Azt a világot hódította meg,
amit nekem még sohasem sikerült.