Filemon blogja

Pàrizsban jàrtam àlmaimban

Veled Dràga Egyetlenem

Bizsergett ott is az ősz

Félő fàk àgain öleltem àt

Dereked, Kedvesem..

Szajnaparti estén mindenünk

A csók, egymàsnak feszülve

Egymàs szívén kiürülve

Elzsibbadva szerelmesen...

Tudjàtok milyen ez az ősz?

Mint a hagyma, egy fej vörös

És kenyér, vörösborral

Nagykabàttal, igaz, fanyar

Mégis hatàrozottan eredeti

Nem kell a flanc, osztriga

Egyéb, visszahúzódàs béke

Ez kell, nem màs...

Bizsereg az ősz

Falevél tàncol

A kis Marika hisz

Hisz Istenben

Talàn öt éves lehet

Visszaadja hitem

Lapulnak a levelek

Diófàm félig meztelen

A hideg relatív

Nem mindig esik jól

Felvettem mégegy kabàtot

Kertünkben erdő van

Szépen bejàrta a borostyàn

Vadak alszanak hàtul

Hová senki nem jàr

Közel az erdő és

Közel a tél...

Fűteni kéne, persze akad fa

....nem tudom

Milyen lehet ennyire

Zord embernek lenni

Semmi összkomfort

Nagykabàt, a szoba

Köröket rajzolt, talàn

A falak is fàznak

Vagy csak agyagból

Vannak, meditàlnak

-Kipereg a dió

-Kérlek vàrj, a vàros szívében!

-jer pohàr, bor, nevetés!

-Ott, hol a hegyek jàrnak

-még nincs vége a nyàrnak

-könnyű arca feledésnek

-milyen szédülni a tànccal?

-a pohàr mit elém raktàl jó volt

-gyöngy a tengerből,....ez vagy

-siràly ajkàn, a hajnali szikla

-csőrében a nevetés íze

-galamb vagy, a béke....

Ki tudja mit hord össze a szél..?

Szemetet, eldobott papírokat

Kibelezett zsemlét, életek

Peremére ragadt foltokat,

Leveleket miket nem kaptàl meg

Pedig elküldtem, igaz bélyeg

Nélkül hogy ne bélyegezzelek meg

Valami űr kering a szívem helyén

Nem volt könnyű elengedni téged

Ezt gondolatjellel...()