Te voltâl utolsó csókom..

Világi egy nô volt, keze közt a nappal

Futott érte velem, jónéhány kék angyal.

Csörte a vén erdôn, ez maradt az éjjel

Összetört jövônket, vadkan temette el.

Szöttes.., közös ágyunk hideg lepedôje 

Velünk kélt a hold is szerelmünk féltôje.

Körmünk szakadtáig gyôzködtük a éjjelt,

Egymáséi leszünk nem áll közénk kétely.

Eltelt, lejárt idônk s szívemben a sérvvel,

Kimûtettem ajkad örök szerelemmel...