Őszből a nyárba..

Mi jut eszembe rólad?

Ketten ülünk, alattunk

csónak, evezőt tartok,

Te örülsz a szónak,

hogy szeretlek, drága..,

a tavi tükörnek szép

virága.. Futók a parkban,

Te mosolyogsz látva..

-Futunk majd együtt?

Mosolyba zárva, igen-

nel húzom szélesre

számat: -Kellesz! - zavarban

pirulva vágylak.. Ladik-

kal loccsan a víz.. de

imádlak.. Ketten ülünk,

alattunk csónak, ring

a vizen a tükörben

csillan, az őszi nap

sápad a szépséged látva,

egyedül van, széles e

világban.. Ilyen teremtés,

ki ennyire enyém.. Te

csókodat nyújtod

remegve felém..

Két hinta a parton

hangosan szállnak,

két gyermek a hangban..,

Nézlek vidáman..

Te számolod ajkam,

hányféle mosoly'

csal ki a szíved, én

csókba álmodom..

A fűzfa a parton,

könnyeit mára

kacajra cseréli

víg szalutálva..

Vadkacsák tudom már

délebbre szálltak,

ámulok mégis, te

angyal-varázslat..:

Fény a szemedben

különös lázzal,

örömre cseréli:

Őszből a nyárba...