Liget

Az üde fény elmereng a belváros peremén..

Suta kép, Platánok a szürkeség tenyerén.

Egy troli fékez, befordul a liget fái közt

sorban állók összeérnek, siet' szállni föl.

Gyenge fény cikázik ott, az üvegablakon

kinyílik a reggel szeme, füvet harmatoz.

Könnye mint a tintapatron, írva arcomon

múltba révedő világa így a karcoló

tollgolyó ezüstbe mártott porra rajzoló

kezedre tévedt lángoló szolga napkorong.

S a fák között megbúvó tegnapi remény

néhány csepp esőtől újra szállni kész

csőrében a nappal, sajtot kér a hold

vánkosán arannyal madárdalt ragyog..