Lelkem szilaj folyó felett.. Liszt Ferenc nap..

http://www.youtube.com/watch?v=gyIJsO54xtk 

Lelkem szilaj folyó felett..,

reszket alkony, zsibbadt leszek,

fáj az égi szivárvány,

megbocsátó, megbocsát...

Partra álom, partra téved

bontva erdőt, messzeséget..

Éber, járó fátyol felett,

napfény lesz a köd kerevet..

Fehér puha köd-patyolat,

vatta, foszló tiszta tudat.

Halkan súgd a hangot, kérlek,

nézd, az erdő csendje, téged

sárga bársonnyal cirógat,

levél hull a jó folyóba.. 

Apró tutaj ringatója…  

Valaki a fákat nézi,

Vízbe’ hal és béka-bébi.

Hálóját az ősz kihúzta,

hallal kél a téli útra. 

Avar halmokon taposva,

zörgő erdőben csapongva,

lassan minden levélkelyhet

megkóstol a szél-lehelet.

Ősz kortyol a sárga borból,

mustja édes, lángja bordó,

vén kalapja: fenyő zöldje,

feje harmadáig szőke.

Aztán vörösbe virágzik,

színe kint az éggel játszik.

Őszi fények erdejében,

háló pókja csillan éppen

esőcsepp a potrohán,

benne táncol...