Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Láthatatlan szabadság
Filemon 2012. április 3. 13:17
Még szinte fel sem jött a nap,
már ott keringtek álmai a nagy ablak alatt.
Kéregetve tágra nyílt szemekkel
reggelt énekelt a vekker, sápadt öreg
kese-szín verettel. Kicibálta
szárnyait a vánkos, fehér csipke-
csapásokkal szálldos.. Bár nyomta
le a két keze, csak csörgött.
Bár szorította vén feje a földhöz
csak elszállt a párna, vitte..,
álmait repítve.., hitte csellengő
arany szobája, hogy felszállhat
a vár ormára, s zászlót tűzve
lengedezve, újra szabadságot szülve
fűszoknyát rabolt a város
mintha összekötötte volna köldökét
a láthatatlan szabadsághoz...
Filemon2012. április 3. 17:21