Kerestem..

Kerestem a szavakat, míg sírtál..

búcsúzásnál oly árván, átölelt

a köd-múltunk' látván sápadt

ködmön volt az éj, mikor sírva

elmentél.. színeket és hangokat

nem hagyott az alkonyat, csak

vágyat mely most itt kering

látlak ahogy szíved int, ma

elmegyek a könnyemet, ha

egyszer összeszámolod, majd

küld el hozzám mennyi lett

s egy felhőtlen szép reggelen

újra kék tavasz leszek, tél

virága kiolvad a réteken

lassan zöldbe bújik minden..

a napsütötte dombon várlak

libbenő teáskanálban én a

két cukor leszek, mind az

ami mindig szeret, csak a

két cukor leszek..