Kalózvilág..

Kalózvilág..., átvágunk az éjszakán

árbócunk a fehér holdig, csillagot talál...

A tenger felől fúj a szél,

apró tócsákat kavar..

felhőfodrot legyezget,

örök hajadba szalad..

Arcod felém fordítod,

vidám szemmel simogatsz,

földig lágyulok veled,

karom karoddal fonat..

A sziklák ében éjjelén,

együtt ülünk, Te meg én,

hallgatjuk a tenger zúgó,

bizsergető énekét..

Hátad hátamnak veted,

hallgatom ahogy szíved,

közös jövőnkről mesél..

Gyermek álmú éveket..

Szemhéjam már oly nehéz,

Te is álmosan beszélsz:

Kalózvilág..., átvágunk az éjszakán

árbócunk a fehér holdig, csillagot talál...